Ugrás a fő tartalomra

Blythe babák

Sziasztok!

Nemrégiben hódoltam azon furcsa szokásomnak, amely abból áll, hogy lehetetlenül idegesítő kérdéseket olvasgatok gyakori kérdéseken. Valamiért ez nálam egy hobbi, mármint az, hogy olyan dolgokat csinálok, amiken felidegelhetem magam: rossz kritikájú könyveket olvasok, népszerűtlen filmeket nézek, és minden olyan posztot elolvasok, amelyben olyan dologról írnak, ami megosztja a közönséget, és utána még át is nézem a kommenteket, hátha kedvem lesz földhöz csapni a mobilomat.

Tehát találtam egy kérdést, ahol arról érdeklődtek, hogy az élő Barbie kinek jön be. Nem húztam igazán fel magam ezen, de linkeltek pár cikket erről az ügyről. Gondoltam belenézek. Egyébként nem vagyok jó véleménnyel az ilyen szintű plasztikai műtétekről, de most nem erről akarok írni. Szóval olvasgattam a Barbie-s cikkeket, amelyek nagy része arról szólt, hogy milyen káros pszichológiai hatással vannak ezek a játékok a kislányokra. Aztán említették a Blythe babákat. 

Tulajdonképpen elterveztem, hogy írok majd a történetükről, arról, hogy mennyire népszerűek, és a bejegyzésbe belecsempészem azt a kérdést, amely e téma körül forog, azaz, hogy ezek a babák gyerekeknek vagy felnőtteknek készültek, de aztán rájöttem, hogy annyi, de annyi cikk született már erről, hogy felesleges újból leírnom. 

(Azt viszont elmondanám, de csak így zárójelben, hogy igen sajátos viszonyom van a babákkal. A porcelán babákat, de még a Bythe babák egyes fajtáit is bizarrnak tartom. Nagy szemek még hatalmasabb pupillákkal, durcás, kislányos arc, merev tekintet. Csak én gondoltam így bele?)

Néhány képet hoztam nektek, mert ezek egyszerűen fantasztikusak. 









Dehogy bizarr... 






Üdv: a blogger, aki babafóbiája ellenére is akar egy ilyen játékot


Forrás: weheartit.com

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok! Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Sorozatajánló - My mad fat diary

Sziasztok! A mostani sorozatajánlót csak az első évad alapján írom meg, és nem csak azért, mert még nem tudtam végignézni (lehasználtam az adatforgalmat mindenhol a házban), hanem azért is, mert maximálisan biztos vagyok abban, hogy a következő két évadot is imádni fogom. 

Fandom, ship, canon avagy legyünk fangirlök együtt!

Sziasztok! Kriszti vagyok, 17 éves és fangirl. Legalábbis félállásban biztosan. Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy mi tesz valakit fangirlé és az is kérdéses, hogy mitől lesz valaki könyvmoly. Tulajdonképpen annyira szubjektív minden ilyesmi, hogy inkább kívülállónak tekintem magam, meg amúgy is: miért kéne mindent és mindenkit kategorizálni? Az viszont igaz, hogy néha nem árt, ha egy kicsit elrendezzük magunkban a dolgokat. Mielőtt még abba a hibába esnétek,  hogy netán egy kedves kis oktató jellegű bejegyzéssel érkeztem, figyelmeztetek mindenkit: ez a poszt elsősorban arról szól, hogy mit gondolok én azokról a dolgokról, amik egy fandomban teljesen természetesek és/vagy amikről folyton megy a vita. Essünk is neki, mert ez egy hosszú-hosszú bejegyzés lesz! Lényeges megemlíteni, hogy a következő kifejezések többnyire a fanfictionökre jellemzőek, de sokszor használatosak azok körében is, akik például nem írnak vagy olvasnak ilyet, csak szeretnek egy-egy sorozatot/könyvet st