Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: július, 2017

2017. Július - Kiolvasott könyvek

Sziasztok!

Gondolom most mindenki ámulattal fogadja a következő tényt: ebben a hónapban nem késtem ezzel a bejegyzéssel. Nem igazán értem, ez hogy történhetett meg, de így van. Sajnálatos módon, a nyári munka mellett nem sikerült annyit olvasnom, amennyit szerettem volna, de augusztusban igyekszem minél inkább ráfeküdni erre a témára. (Holott tudom, hogy ez megint háttérbe fog szorulni a nyelvvizsgára való felkészülés miatt. De reménykedni szabad, nem?) Egyébként ebben a hónapban egészen jó könyveket sikerült kifognom:

KÖNYVAJÁNLÓ Charles Dickens: Szép remények

Sziasztok!
Charles Dickenstől már millió éve akartam olvasni valamit, de sokáig egyetlen könyve sem került a kezembe. Ne kérdezzétek meg, hogy lehet ez. Amikor könyvkölcsönzésre vagy vásárlásra került sor, mindig mérlegelnem kellett, hogy melyiket vigyem haza magammal, valahogy sosem a Dickens-kötetek kerültek sorra. A gondolatmenetem a következő volt: "Hát, ha 100 évig ilyen híres volt, csak nem évül el két év múlva? De ezek... ezek itt nem olyan minőségűek. Két év múlva azt se tudjuk majd, kinek jutott eszébe vámpírokról/angyalokról/stb. írni..." Mostanra azonban eljutottam odáig, hogy én akkor is leülök szépen a fenekemre, és kiolvasom a Szép reményeket.

Júniusi Book Haul

Sziasztok! 
Ma egy kis újdonsággal készültem. Amellett, hogy nemrég végre valahára meghoztam nektek az elmúlt két hónap olvasásélményeiről szóló bejegyzést, ma közzéteszem, hogy milyen könyvekkel is gazdagodtam az elmúlt egy hónapban. Figyelem, aki szerint könyvet venni pazarlás, annak meglehetősen nehéz lesz olvasnia a következő sorokat.

Az Odaát 10 legfontosabb szabálya

Sziasztok!
Lehet, hogy az Odaát csak egy sorozat. Lehet, hogy nincs semmi jelentősége annak, ami benne történik, DE! Ha esetleg mégis dolgotok akadna egy szellemmel/démonnal/leviatánnal/gonosz arkangyallal/a Pokol Királyával/Winchesterrel (ekkora szerencséje persze senkinek nincs), akkor van egy-két dolog, amit jobb lesz, ha figyelembe vesztek. Íme a lista:

Agnes Martin-Lugand: A boldog emberek olvasnak és kávéznak (A boldog emberek...1.)

Sziasztok!
Mielőtt azt hinnétek, hogy teljesen elhanyagoltam a blog könyvszekcióját, gondoltam megírom ezt a kis véleményt. Magáról a műről nem sok mondanivalóm van, egyáltalán nem különleges vagy kiemelkedő, viszont nem is tartozik a borzasztó, olvashatatlan maszlagok közé. Bővebben:

15 dolog, amit csak az Odaát fanok értenek

Sziasztok!

Mostanában méltatlanul hanyagoltam a Sherlockot és az Agymenőket is (oh, istenem, ne tudjátok mekkora bűntudatom van emiatt. még a 9. évadot sem láttam, pedig mióta kijött már!), viszont annál több időm volt az Odaáttal foglalkozni. Összeszedtem hát néhány dolgot, amit tényleg csak azok érthetnek, akik nézik a sorozatot, illetve amelyek kiakasztanák azokat, akik nem. Tulajdonképpen sírva rohannának szentelt vízért meg papért, hogy na akkor kezdődjék az ördögűzés, míg mi halálos nyugalommal várnánk, míg a két Winchester vagy a Pokol Királya meg nem jelenik reverendában. A szívetek mélyén ti is tudjátok, hogy nem túlzok...

5 zene, amit minden Odaát-rajongó ismer

Sziasztok!

Az Odaát egyik legsajátságosabb jellemvonása a zenéje. Egyrészt azért, mert tényleg bravúrosan választják ki a zenéket, a szöveg és a dallam is mindig stimmel az adott jelenethez (tudom, ez elvárható más sorozatoknál is, de nem mindig sikerül ezt összehozni), másrészt pedig azért, mert tényleg nagyon jó. Legalábbis az én zenei ízlésemhez tökéletes. Úgy döntöttem hát, hogy összegyűjtöm azt az öt számot, amit minden rajongónak ismernie kell :)

SOROZATAJÁNLÓ Odaát (Supernatural)

Sziasztok!
A komfortzónám egy 1 méterszer 1 méteres négyzet, amiből ha jót akarsz magadnak, nem rángatsz ki. Elég nehéz nekem az is, ha magam döntök úgy, hogy kilépek belőle. Akárhányszor leülök a gép elé, hogy írjak valamiről, ami nem az én asztalom (sorozatok, filmek, sport, aktualitások stb.), úgy érzem, kilométeres lépésekkel távolodom attól a megszokott, kényelmes kis helytől. Ilyenkor lassan megy az írás is. Ezt a cikket is heteken át folyamatosan írtam, hiszen nagyon nehéz átfogó véleményt formálni erről a hosszú, hosszú sorozatról úgy, hogy annyi mindent lehet a témával kapcsolatban felhozni. Viszont ahelyett, hogy itt húznám az időt, kezdjünk is bele!

KÖNYVAJÁNLÓ Nényei Pál: A Paradicsomkerttől a Pokol Kapujáig (Az irodalom visszavág 2.)

Sziasztok!
Ha esetleg véletlenül valaki lemaradt volna arról az unásig ismételt információról, miszerint az én legfőbb érdeklődési köröm nem más, mint az irodalom, és hogy ilyen irányban szeretnék továbbtanulni, most megemlíteném ezt az apróságot. Gondolom a cím és az első mondat alapján ki is találtátok már, hogy most agyba-főbe fogom dicsérni ezt a könyvet, de azért remélem, nem leszek olyan, mint a jótanuló.

KÖNYVAJÁNLÓ Agatha Christie: A titokzatos stylesi eset (Hercule Poirot 1.)

Sziasztok!
Körülnéztem a blogon, és rájöttem, hogy már hónapok óta nem tettem ki semmit, ami Agatha Christie. Szerintem ez botrányos. Igaz, mostanában nem is olvastam tőle sok mindent, ugyanis egyszerűen nem volt érkezésem arra, hogy azt olvassam, amim van. Mármint a saját könyveim közül nem igen válogathattam, hiszen a könyvtáriakat záros határidőn belül kellett kivégeznem. Nemrég azonban sikerült újraolvasnom a saját kis gyűjteményem egyik darabját, méghozzá az első Poirot regényt.

" - Titokban mindig is arra vágytam, hogy detektív legyek! - Igazi... a Scotland Yardnál? Vagy Sherlock Holmes? - Ó, csakis Sherlock Holmes!"

Zeneajánló 4.

Sziasztok!
Mint minden kamasz - vagy éppen mint minden ember - én is szeretem a zenét. Sokak számára elképzelhetetlen az élet nélküle, mert a zene szórakoztatja, kikapcsolja, felvidítja őket. Nos, én nem ezek közé az emberek közé tartozom. Persze számomra is sokat jelent, én is hallgatok és szeretek zenéket, és igen, van, amit utálok. Ennek ellenére nem gondolom, hogy képtelen volnék élni nélküle. Mindazonáltal úgy gondolom, azoknak a zenéknek, amiket hallgatok, igenis helye van a blogon. Úgyhogy fogadjátok szeretettel az én kis ajánlómat!

Az én kedvenc bloggerem! - Június

Sziasztok!
Most nem szeretném húzni az időt, ugyanis már egy előző bejegyzésemben elmondtam, hogy milyen halálos gyorsasággal közeledik a szeptember, milyen fura, hogy máris július van, satöbbi. Szóval térjünk a tárgyra:

Gabriel García Márquez: Száz év magány

Sziasztok!
Nem szokásom szépirodalmi műveket olvasni. Nincsen semmiféle előítéletem velük szemben, még csak nem is félek attól, hogy túl nehezek lesznek számomra, csupán arról van szó, hogy annyi, de annyi könyv van, amit el szeretnék olvasni, hogy inkább ledarálok két másodrangú ifjúsági regényt, minthogy belefogjak egy súlyosabb kötetbe. Rossz felfogás, igyekszem változtatni rajta. Az irodalomtanárom adta kölcsön Márquez Száz év magány című könyvét, amit egyébként is egy jó ideje el akartam olvasni, szóval nem volt más választásom: kivégeztem.

2017. Május - 2017. Június

Sziasztok!
Az elmúlt két hónapban meglehetősen kevés időm volt az olvasásra és az írásra is. (Figyelem, jöhet a kifogás: májusban nyelvvizsgáztam, plusz jött az év végi hajrá, júniusban pedig dolgozni kezdtem.) Ennek ellenére sikerült néhány jó és néhány kevésbé jó könyvet kiolvasnom.