Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2017

Alessandro Gatti: A skarlátvörös rózsa rejtélye (Sherlock, Lupin és én 3.)

Sziasztok!

Végre valahára sikerült megszereznem a sorozat harmadik részét is, úgyhogy azonnal el is olvastam. A Sherlock, Lupin és én című sorozat számomra mindig felüdülést jelent. Akárhányszor kézbe veszem az egyik kötetet, úgy érzem, végre nem kell azon aggódnom, hogy jó lesz-e a könyv, mert nincsenek vele kapcsolatban kétségeim. A harmadik részt a millió későbbi rész után tudtam csak elolvasni, de nem hiszem, hogy ez elvont volna az élvezeti értékéből.

10 kedvenc idegen szavam

Sziasztok!

Éreztétek már azt olvasás közben, hogy egy szó olyan hangzatos, kifejező és tökéletes, hogy nem lehet csak úgy végigfutni rajta? Volt már olyan veletek, hogy egy-egy fogalom olyannyira átadta számotokra azt az élményt, amelyet jelent? Hát, nagyon remélem, hogy volt, különben kissé különcnek érezném magam. Engem időről időre lenyűgöznek a szavak, jobban, mint a természet vagy a számok. Nap, mint nap használjuk őket, csűrjük-csavarjuk, miközben észre sem vesszük, hogy micsoda kincset adott számunkra a világ. Szerintem nem szabad ilyen felületesen átsiklanunk rajtuk, ezért is állítottam össze egy listát azokról az idegen szavakról, amelyek valamiért engem mindig feldobnak. Lehet, hogy a hangzásuk nem a legszebb, a jelentésük pedig negatív, de nekem akkor is tetszenek.

KÖNYVAJÁNLÓ Mészöly Ágnes: Szabadlábon

Sziasztok!
A következő könyvet nagyon lassan olvastam el, de ez főképp azért történhetett meg, mert egyszerűen olvasási válságban szenvedtem, vagy legalábbis valami ilyesmiről lehetett szó. Még januárban került a kezembe, de mivel december óta egyszerűen képtelen voltam normális tempóban kiolvasni egy könyvet, több, mint másfél hétig csámcsogtam ezen az ínyencségen. Hogy mi lett ennek az eredménye? Olvass tovább és meg tudod :)

ÚJDONSÁG! Beadtam a derekam...

Sziasztok!
Egy-két posztomban már leírtam, hogy mennyire nem értek egyet azzal, ahogyan egyesek a könyveket értékelik: 5 csillaggal vagy ponttal. Szerintem egy regényt - dal, filmet, sorozatot - nem lehet "osztályozni". Legalábbis ebben a formában biztosan nem. 5 fokozat rettentően kevés, mert van, amelyik éppen csak hármas, a másik pedig majdnem négyes, de azért mégsem. A kettő között viszont lehet, hogy ég és föld a különbség.

Ezen a nyáron...

Sziasztok!
A legtöbb ember úgy veti bele magát a nyári szünet örömeibe, hogy komoly tervei vannak az elkövetkezendő két és fél hónapra. Évekig szorongtam amiatt, hogy nekem nincsenek hetekre előre megtervezett programjaim, nem célom az, hogy na, akkor most ruccanjunk ki Horvátországba, mert megtehetjük, és ráadásul még azzal sem takarózhattam, hogy szeretem a spontaneitást, mert ez nem így van. Az idén azonban úgy döntöttem, nem fecsérlem az időmet; a határidőnaplómnak és néhány másik szervezős füzetemnek köszönhetően már nem mondhatom azt, hogy egész nyáron otthon ültem és sorozatot néztem. Ezenkívül listába szedtem a főbb terveimet, amiket mindenképpen meg szeretnék valósítani.

Még 10 aranyköpés, mert csak

Sziasztok!
Az első ilyen posztomat még augusztusban tettem ki, de elég népszerűnek bizonyult. Most, hogy már vége a tanévnek, arra gondoltam, hogy hozok nektek még 10 aranyköpést, amit az én drága osztályomnak köszönhetek, illetve egy kis újítás által a családomnak is. Ha készen álltok arra, hogy teljes lefáradjatok, olvassátok tovább!

Könyvhéten jártam

Sziasztok!
Idén látogattam el először az Ünnepi Könyvhétre, hogy tapasztalatot szerezzek, körülnézzek és persze költsem a pénzemet. Nagyon izgatott voltam és hatalmas elvárásokkal telve indultam el, de az, amit átéltem, korántsem volt olyan felemelő, mint ahogy arra számítottam. Na, nem kell megkövezni. A választék hatalmas volt, remek könyveket találtam, és az akciók is kecsegtetőek voltam. Nem is távoztam üres kézzel:

Neil Gaiman: Csillagpor

Sziasztok!
A krimi az én terepem, aki végiggörget a Vélemények című menüponton, ezt könnyen észreveszi. Imádok mindent, amiben nyomozás és rejtély van, ezért állnak hozzám közel a misztikus témájú könyvek is. Nem bánom, ha romantika is megbújik bennük itt-ott, ha pedig átmegy thrillerbe-horrorba, akkor sem hajítom egyből a kukába. Történelmi, lélektani, kalandregények, disztópiák... Mindet szeretem. És mi van a fantasyval? Nem fogtok szeretni.

7 tanártípus: év végi kiadás

Sziasztok!
Gondolom, mostanra mindenkinek elege lett az iskolából. Megértelek titeket. Ezt a két napot a legnehezebb kibírni, hiszen olyan közel van a meleg nyár, és mégis, mintha nem érhetnénk meg azt, hogy egész nap lustálkodhassunk és sütkérezhessünk... De legalább már nem kell azon aggodalmaskodnunk, hogy milyen jegyeket kapunk, hiszen már úgysem tehetünk semmit. Ennek örömére elhoztam azt a 7 tanártípust, akit talán ti is ismerhettek:

KÖNYVAJÁNLÓ Molnár T. Eszter: Stand up! (Egy majdnem normális család 1.)

Sziasztok!
Láttunk már pár gimnazista lányról szóló könyvet, ami arról szól, milyen is kamasznak lenni, megbirkózni a hétköznapi problémákkal, milyen a szerelem és a barátság. Láttunk ennek a magyar változatait is, amelyek többnyire humorosak és/vagy nevetségesek lettek, de mindenképpen megmozgatták az olvasóközönséget, és arra sarkallták az írótársakat, hogy ne hagyják annyiban ezt a dolgot, van még bőr, amit lehúzhatnak erről a témáról. Igazuk is van, ezernyi dologról lehet még beszélni, csak bátornak és kreatívnak kell lenni. Lássuk, mennyi kockázatot vállalt Molnár T. Eszter!

Az én kedvenc bloggerem! - Május

Sziasztok!
Sajnálatos módon kommunikációs nehézségek adódtak, amik miatt nem kaptam meg az e havi bejegyzésterveket. Emiatt csak most tudom kitenni a májusi kedvenc bloggereim listáját, de remélem, ez a késés még megbocsátható.

Carina Bartsch: Cseresznyepiros nyár (Cseresznyepiros nyár 1.)

Sziasztok!
Sokszor megkérdezik különböző kérdőívekben, hogy mégis milyen könyveket szoktam olvasni. Ilyenkor felsorolnak vagy tízet, hogy pipálgassuk be a műfajokat, kategóriákat. Én általában a legnagyobb részét bejelölöm, hiszen többféle kategóriában is olvasok, viszont... az, hogy olvasok mondjuk gyerekkönyveket, nem jelenti azt, hogy maradéktalanul élvezem is őket. Ugyanez van a romantikusaknál is. Meg tulajdonképpen mindegyiknél. Aha, hát ennek semmi értelme, de azért köszönöm, hogy meghallgattatok. "Kezdjük már el!"

Alessnadro Gatti: A Kobra bosszúja (Sherlock, Lupin és én 7.)

Sziasztok!
Érdekes, hogy míg rengeteg "felnőtt" könyvről úgy vélekedem, hogy konkrétan pocsék, addig egyes gyerekeknek szánt műveket imádok. 17 évesen igazán kinőhetnék már az ilyen típusú könyvekből, de az a szörnyű igazság, hogy sokszor ezek igényesebbek, kidolgozottabbak, sőt izgalmasabbak, mint az fiatal felnőtteknek szánt művek. A Sherlock, Lupin és én sorozat már az első ( ami az én esetemben  a második volt) résznél megfogott. A lelkesedésem pedig még mindig nem múlt el, ugyanis részről részre egyre jobban kötődöm ehhez a könyvhöz.

Fandom, ship, canon avagy legyünk fangirlök együtt!

Sziasztok!
Kriszti vagyok, 17 éves és fangirl. Legalábbis félállásban biztosan. Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy mi tesz valakit fangirlé és az is kérdéses, hogy mitől lesz valaki könyvmoly. Tulajdonképpen annyira szubjektív minden ilyesmi, hogy inkább kívülállónak tekintem magam, meg amúgy is: miért kéne mindent és mindenkit kategorizálni? Az viszont igaz, hogy néha nem árt, ha egy kicsit elrendezzük magunkban a dolgokat. Mielőtt még abba a hibába esnétek, hogy netán egy kedves kis oktató jellegű bejegyzéssel érkeztem, figyelmeztetek mindenkit: ez a poszt elsősorban arról szól, hogy mit gondolok én azokról a dolgokról, amik egy fandomban teljesen természetesek és/vagy amikről folyton megy a vita. Essünk is neki, mert ez egy hosszú-hosszú bejegyzés lesz!
Lényeges megemlíteni, hogy a következő kifejezések többnyire a fanfictionökre jellemzőek, de sokszor használatosak azok körében is, akik például nem írnak vagy olvasnak ilyet, csak szeretnek egy-egy sorozatot/könyvet stb. Előford…