Ugrás a fő tartalomra

TOP5 legidegesítőbb karakter


Sziasztok!

Gondolom mindenki ismeri azt az érzést, amikor teljesen odavagy egy könyvért, mert egyszerűen minden szempontból csodálatos, de ott van az az egyetlen karakter, aki folyamatosan okvetetlenkedik, hülyeségeket beszél és/vagy a jelenlétével elrontja a hangulatot. (Élőben is van ilyen...) Ma összeszedtem a számomra legirritálóbb karaktereket. Íme a lista:


5.)James Dashner – Útvesztő trilógia, Teresa

Nem, nem csak a második és harmadik könyvben történő dolgok miatt nem kedvelem. Már előtte is idegesítőnek tartottam, valahogy az egész személyisége olyan kellemetlen, behízelgő. A későbbiekben még kevésbé kedveltem.








4.)Leiner Laura – Szent Johanna Gimi sorozat, Reni

Engem gyakran hasonlítottak Renihez, és ezt nagyon utáltam, de a karakter nem ezért nem szimpatikus számomra. Reni folyamatosan sajnálta önmagát, önző volt, ráadásul fájdalmasan prűd. Néha úgy éreztem, hogy a húzósabb részek lelkileg lefárasztanak, és csak engem is valami kamaszos hisztibe kényszerítenek. 




3.)Dan Wells – Nem vagyok sorozatgyilkos trilógia, Brooke

Brooke rendes csajnak tűnt, de tényleg, viszont azt egyszerűen nem tudtam megbocsájtani neki, hogy SPOILER ő élte túl Mary helyett.SPOILER VÉGE. Azóta nem tudom szeretni, és hiába jó fej, hiába normális, hiába aranyosak Johnnal, nem megy.







2.)Susanna Collins – Éhezők viadala trilógia, Gail

Lehet, hogy helyes, lehet, hogy szereti Kattnist, lehet, hogy sok mindent elviselt neki, de engem az egész lénye idegesített. Én kezdetektől fogva Peeta-párti voltam, mert Gail egyszerűen túl… túl… zavaró volt. Már az is, ahogy Katniss rágondolt, irritált.

1.)Patrick Ness – Kés a zajban, Aaron


Az egész karakter, a motivációja, a céljai elérésének érdekében tett cselekedetei, minden annyira idegen és kegyetlen, hogy képtelen voltam kedvelni, de szerintem az író nem is arra szánta, hogy szeressük.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.

Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 1-2.

Sziasztok!

A bejegyzések megírása mindig hosszú folyamat, ezt mindenki tudja. Még egy egyszerű, átlagos cikket is ki kell(ene) dolgozni, megszerkeszteni, átnézni és kijavítani, nemhogy egy nagyobb lélegzetvételű, nehéz posztot, egy olyat, mint amilyen ez is lesz. Hetek óta próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy végre letudhassam ezt a kritikát is, de csak most jutottam odáig, hogy le is írjam őket. Remélem, hogy teljesen érthető, megfelelő mértékben határozott és őszinte leszek majd.  Kezdjük hát bele a rettegett Egy ikerpár titkos naplója című könyvsorozat első két részének remélhetőleg átfogó kritikájába!