Ugrás a fő tartalomra

Valentin-nap

Sziasztok!

Bár már legalább két hete elkezdődött a Valentin-napot megelőző készülődés, én egészen a mai napig nem is nagyon figyeltem rá. Tulajdonképpen ma sem azért írok róla, mert annyira felbosszantott vagy felizgatott volna valami, egyszerűen csak eszembe jutott, hogy hoppá, bizony vannak, akik ezt jóval komolyabban veszik, mint én.


A Valentin-napról

Ajánlom a wikipédia oldalát, ha valaki szeretné mélyebben beleásni magát a témába, (Érdemes a forrásokat is átböngészni.) annak, aki meg csak a lényeget hallaná, elmondom. Mint a legtöbb modern ünnepnek, ennek is van pogány és keresztény előzménye is. A rómaiaknak például két ünnepe is volt ekkortájt (Faunus és Lupercalia), az egyik Romolus és Remus. a másik pedig Júnó istennő tiszteletére. Na mármost, tudjuk a keresztényekről, hogy bizonyos okok miatt (vagy azért, mert nagyon szegényes volt a fantáziájuk, amit kétlek, vagy azért, mert így könnyebben tudták a pogányokat áttéríteni) a saját ünnepeiket az ókori pogányok ünnepeinek időpontjára helyezték. (Elnézést ezért a remekbe szabott mondatért, de ha vannak javaslataitok arra, hogyan küszöbölhetném ki a szóismétlést, kommentbe várom őket) Ezenkívül adott volt még egy Valentin, magyarosítva Bálint nevű szent, aki a lelkibetegek, epilepsziával küzdők és a szerelmesek (elég érdekes együttes, szerintetek véletlen?) patrónusa volt, a későbbiekben pedig a jegyesek, valamint a fiatal házasoké lett. 
Vélemények

Azt hiszem, senkinek sem kell magyaráznom, hogy milyen két tábor létezik: vannak, akik kedves, szép dolognak tartják, és úgy gondolják, hogy megérdemlik a szerelmesek ezt a napot, és vannak azok, akik utálják. Lehet, hogy azért, mert szinglik, lehet valami teljesen más okból is, nem tudom. Azt viszont tudom, hogy mennyire unalmasak az évről évre hallható megjegyzések. Mire gondolok? Erre:




Szerintem ezek elég idegesítőek és provokatívak. Nyilván van bennük valami, de ha mindig mindenütt ezt látod, akkor felforr az agyvized, akár szereted a Valentin napot, akár nem. Az én véleményem az, hogy nincs véleményem. Még sosem voltam szerelmes, így eddig egy pillanatra sem kellett belegondolnom abba, hogy milyen jó is egy ilyen nap. A végén lehet, hogy tényleg utálni fogom, de egyelőre nem tudok mit mondani erre. 

Íme néhány vicces kép a Valentin-napról:








Ti mit gondoltok erről? Szeretitek vagy inkább a fentebbi képekkel értetek egyet?

Azoknak, akik ünneplik: Boldog  Valentin-napot! 




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sherlock Holmes összes ingyen

Sziasztok!  A mai bejegyzésben szeretnék segédkezet nyújtani mindenkinek, aki Sherlock Holmes rajongó, és sajnos nincs lehetősége arra, hogy megszerezze Doyle eme gyűjteményét (Hogy ki adhatta el ezt a kincset, nem tudom, de ezúton is megragadnám az alkalmat, hogy köszönetet mondjak érte.) Ennek a második kötetét azonban már tényleg nem lehet sehol sem megtalálni, ami szerintem nemcsak engem kerget őrületbe. És az még csak hagyján, hogy egybe nem lehet megkapni ezeket a novellásköteteket, de önálló kiadásban sem fellelhető egyik sem. (Na jó, ez nem teljesen igaz: A sátán kutyája című ismert darabot meg lehet venni, de A félelem völgyét már nem, továbbá a Sherlock Holmes esetnaplóját és a Sherlock Holmes: Az utolsó meghajlást sem.) . Úgy sejtem, ilyenből akad bőven, ugyanis én speciel tűvé tettem az egész világot a Sherlock Holmes összes története I. című darabért, és így is egyetlen egy darabot találtam belőle, méghozzá antikváriumi példányt. Miután hónapokig gyötrődtem azo...

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok! Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a  Sherlock  és a  My mad fat diary  után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.

Kedvenc verseim #1 Tóth Krisztina: Dal a titkos életről

Sziasztok! Igen, ez megint egy új bejegyzés-sorozat, amit tulajdonképpen fogalmam sincs, hogy miért kezdek el. Oké. Ez így nem igaz. A helyzet az, hogy magyar fakton akarva-akaratlanul is szembesülök a líra szépségével, így, még akkor is, ha még mindig az epika felé húz a szívem, kezdek egyre inkább érdeklődni a különféle versek iránt. Ezenkívül rengeteget olvasok, ugyanis, mint már néhány tucatszor említettem, jelentkeztem az OKTV-re, ahol rengeteg idézetet kell felismerni. Szóval tényleg sok-sok verssel találkozom mostanában, így óhatatlanul is egyre több kedvencem lesz. Az ellenállhatatlan késztetés pedig nem hagy nyugodni: muszáj megosztanom veletek ezeket a költeményeket.