Ugrás a fő tartalomra

Húsvét

Sziasztok!

Tulajdonképpen ezzel a poszttal nem szándékozom megváltani a világot, mert a Húsvétról vajmi kevés mondanivalóm van. 






Nem tudom, milyen tradicionális szokások vannak a tojásfestésen és a locsolkodáson kívül, és fogalmam sincs, hogyan ünneplik más családok ezt. (Mi egyiket sem csináljuk) Egy biztos, nálunk a többi családi körben tartott ünnephez hasonlóan, ez is egy tökéletes alkalom a felgyülemlett feszültség levezetésére egy kiadós veszekedés által. Nálunk nincs ilyenkor össznépi összeborulás, viszont ilyenkor legalább kihasználjuk a ház minden helyiséget, mindenki arra vonul el sértődötten, amerre csak tud. (Mint karácsonykor, csak most nem kell utána vigyorogva ajándékot adni a másiknak, mintha semmi sem történt volna) Ennél intimebb részletekről nem számolnék be, ha nem haragszotok meg, viszont szívből remélem, hogy nektek ezerszer jobban telik a húsvét, mint nekem. 

Mivel egy kicsit érzelgőssé vált a hangulat, szeretném ezúton is megköszönni minden kedves olvasómnak, hogy figyelemmel kíséritek a "munkásságomat"! Kívánok nektek kellemes ünnepeket és sok-sok csokitojást! 


Meg egy ilyen aranyos nyuszit :) 







Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.

Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 1-2.

Sziasztok!

A bejegyzések megírása mindig hosszú folyamat, ezt mindenki tudja. Még egy egyszerű, átlagos cikket is ki kell(ene) dolgozni, megszerkeszteni, átnézni és kijavítani, nemhogy egy nagyobb lélegzetvételű, nehéz posztot, egy olyat, mint amilyen ez is lesz. Hetek óta próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy végre letudhassam ezt a kritikát is, de csak most jutottam odáig, hogy le is írjam őket. Remélem, hogy teljesen érthető, megfelelő mértékben határozott és őszinte leszek majd.  Kezdjük hát bele a rettegett Egy ikerpár titkos naplója című könyvsorozat első két részének remélhetőleg átfogó kritikájába!