Ugrás a fő tartalomra

2016. Március - Kiolvasott könyvek

Sziasztok!

Elnézést, hogy késve hozom a bejegyzést, de volt egy kisebb baki itthon, ami miatt nem működött egy teljes hétig a net. (gondolhatjátok, hogy mennyire le voltam törve, én a 21. század gyermeke... oké, valójában én még az előző században születtem, de sh!) Most viszont gőzerővel kezdtem neki a bejegyzésnek. Íme:




1. Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Tasnádi István-Vészits Andrea: Időfutár 2.: A királynő palástja (Moly.hu)

„Nem emlékszem az utazásra. Az utolsó kép, ami megmaradt, hogy behúzom a mattot a sakktáblán, aztán minden elsötétül…”
Hová tűnt Hanna? Mindenki őt keresi. Zsófi és Tibi egész nyáron nyomok után kutat, de mikor nem jutnak eredményre, kénytelenek bevonni az okostojás Ervint és Bulcsút a keresésbe. Sőt, még az a nyávogós Edina is rájuk akaszkodik, a mitugrász Szabikáról nem is beszélve. De nem elég, hogy meg kéne találni Hannát, még az üldözőket is le kell rázni! Hanna eltűnése és az időgép ugyanis a Felemásszemű fantáziáját is megmozgatja. Ráadásul a rendőrség is sejti, hogy Tibiék többet tudnak, mint amennyit elárulnak. De Hannának sem sokkal könnyebb az élete a 18. században. A varázsfuvola próbáiba csöppenve (ezúttal az igaziba!) a színházban inaskodik, Mozart után kajtat a kocsmákban, sőt előbb -utóbb megtanulja, mi is az a kiskacaj. Senki sem az, akinek látszik. Sem Bécsben, kétszáz évvel ezelőtt, sem Budapesten, 2012-ben. Vajon ki a barát, és kitől kell tartani? Mindenki gyanús…
Szövevényes, kalandos, vicces! 12 éven felül mindenkinek!"

Miután sikerült leírnom a könyv összes íróját, és a címét is, bele is kezdhetek a vélemény írásába. Szóval. Az első rész is tetszett, viszont korántsem annyira, mint ez. Most, hogy több embert is beavattak, valahogy érdekesebb lett. Ebben a kötetben találkoztam a legtöbb humorral, egyszerűen imádtam a beszólásokat! Ez már tényleg megfelelt a fentebbi leírásnak.


2. Jeli Viktória-Tasnádi István-Vészits Andrea: Időfutár 4.: A káosz temploma (Moly.hu)

„Hirtelen erős szél söpört végig a ligeten. Csak pár pillanat volt az egész, aztán minden elcsöndesedett. Hanna felnézett. Döbbenten látta, hogy rajta kívül nincs már ott senki. Hiába nézett bármerre, egyedül volt, mindenki eltűnt mellőle.Üres volt a bokor is, ami Schrödingert foglyul ejtette.Szél se rezzent, a liget megint a szelíd tavaszi napfényben fürdő idilli táj volt.” Az Időfutár csapata három részre szakadt az időben, és még ennél is többre a térben. Vajon hogyan boldogul Hanna a tehénfejéssel Bécsben a tizennyolcadik században? A jelenben Szegeden egészen jól halad a hadronépíté, de megérkezik Hanna néni, és onnantól valahogy minden összekavarodik. Szabika pedig Edinának kezd el udvarolni, ami tényleg a világ vége! A jövő sem biztat sok jóval, ha Bújdosónéval vagy összezárva egy óriási porszívóban – ezt még egy daleknak sem kívánja az ember. Ki gondolná, hogy azok járnak a legjobban a negyedik részben, akik magával Néróval bulizhatnak? A Gimesi – Jeli – Tasnádi – Vészits rádiójátékból született regény 4. része! LEHETETLEN, IZGALMAS, VICCES, MAI!"

A könyvtárban nem volt bent a harmadik rész, ezért kénytelen voltam azt kihagyni. Így nem csoda, hogy ez a rész nem volt olyan élvezhető, hiszen nem voltam teljesen tisztában a fejleményekkel, de később bekapcsolódtam a történetbe. Ebben a kötetben már érezhető, hogy nem néhány iskolás szórakozásáról van szó, hanem komoly dolgokról. Rengeteg csavar van benne, de mindegyik érthetővé válik a későbbiekben. Még mindig humoros, de Teklát ki nem állhattam. Unszimpatikus, folyton okoskodik, beszólogat, és úgy tesz, mintha ő küszködne egyedül azon, hogy hazajussanak, miközben semmit sem csinál.


3. Jeli Viktória-Tasnádi István-Vészits Andrea: Időfutár 5.: A por hatalma (Moly.hu)


"Jól ismert hőseink térben és időben végképp szétszóródva igyekeznek újra megtalálni egymást, és ami talán még ennél is fontosabb: életben maradni. Az ókori Rómába szakadt különítmény lassacskán bejáratos lesz Néró udvarába. A jövőben Hannáék megismerkednek Buraváros minden csodájával, és kissé kaotikus berendezkedésével. A tizennyolcadik századi Bécs pedig mindeközben futurisztikus rémálommá változik Zsófi vezénylete alatt. Ám egy valakivel senki sem számol: Bujdosónéval… A három idősíkon egyszerre folyik a sötét erők egyesítése, és megkezdődik a végső visszaszámlálás a teljes hatalomátvételig. Hőseinknek minden tudásukra, leleményükre és bátorságukra szükségük lesz ahhoz, hogy képesek legyenek helyt állni ebben a reménytelen és egyenlőtlen küzdelemben."


Ebben a részben néha elvesztem az időben. Néhány dolgot nehéz volt összerakni, egyre rejtélyesebb és átláthatatlanabb a történet, és éppen ez benne az érdekes. Kíváncsi vagyok, hogy mi sül ki belőle.


4. Madeleine Roux: Asylum - A bolyongó lélek (Asylum 1.) (Moly.hu)

"A New Hampshire Egyetem nyári kurzusa a tizenhat éves Dan Crawford számára több mint egy nyári tanfolyam valóságos mentőövet jelent a fiúnak. A gimnáziumban kiközösített Dan alig várja, hogy végre új barátokat szerezhessen az érettségi előtti utolsó nyári szünetben. New Hampshire-be érkezése után azonban megtudja, hogy a nyári kollégium épületét egykor elmegyógyintézetként használták, ráadásul nem is akármilyen betegeket kezeltek ott; kivétel nélkül minden kezelt pszichopata bűnöző volt. Dan újdonsült barátaival, Abbyvel és Jordannel felfedező útra indul a nyugtalanító kollégium alagsorában lezárt titkos épületszárnyban, ahol hamar rájönnek, hogy nem véletlenül kerültek mindhárman épp oda. Lassacskán felfedik az intézet félelmetes múltjának titkát, miközben néhány titok nem véletlenül nyílik meg előttük a feltáratlan múltból."

Zsófitól kaptam kölcsön ezt a könyvet, mert kerestem egyet, amin félhetek a sötétben. Megtaláltam. Egyébként egy nagyon érdekes, egyszerűen, érthetően tálalt történet, természetesen némi romantikával és rejtéllyel. Dant nagyon kedveltem, bár nem értettem, a többi szereplővel sem volt bajom. A képek eleinte zavartak, aztán meg egyenesen irritáltak, mert a pattanásig feszült idegeimen még dobtak egyet.


5. Lois Lowry: Az emlékek őre (Moly.hu)


"A 12 éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő világot a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik évüket betöltött fiúk és lányok egész életre szóló pályáját kijelölik egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt feltárul, milyen titkok lapulnak az őt körülvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát… 
Az ifjúsági regény sajátos hangulata, cselekményének feszültsége a gyermek és felnőtt olvasót egyaránt fogva tartja. Az emlékek őre kivételes lehetőséget kínál a továbbgondolásra, arra, hogy szülők és gyerekek, tanárok és tanítványok elbeszélgessenek az élet nagy kérdéseiről."


Ezt a könyvet már egyszer olvastam, de csak félig-meddig tetszett. A filmet utáltam, nem volt jó, változtattak benne egy csomó mindent, gondolom azért, hogy élvezhetőbb, filmszerűbb legyen az élmény. A könyv sem annyira jó, de csodálatra méltó egyszerűséggel írja le azt a szürke világot, úgy, mint az tényleg természetes volna. Mindenképpen egy jól kidolgozott világot mutat be nekünk az író, a történet pedig elgondolkodtató, de azért kissé unalmas és talán elvont.


6. Leiner Laura: Hullócsillag (Bexi-sorozat 2.) (Moly.hu)




"Bexi, akinek mostanra megjelent, és zajos sikert aratott a második nagylemeze, az Offline, továbbra is sikeres énekesnő, Nagy Márkot viszont teljesen elfelejtették, mert végül nem ő nyerte a tehetségkutató műsort. Körte mindent megtesz, hogy ismét sikeressé tegye Márkot, de ez nem egyszerű, nagyon mélyről kell felhozni a srácot. És hát ott vannak neki Aszádék is, még mindig a garázsában. Ezért aztán Körte megragadja a romlott majonéz miatt adódó lehetőséget, és belegyezik abba, hogy menedzseltjeivel Londonba repüljön egy utazási műsor forgatására.
A Hullócsillag a Bexi-sorozat második kötete, a Késtél folytatása."


Nem vagyok Leiner Laura rajongó, ezt jól tudjátok. Eddig majdnem minden könyvét olvastam, de köztudott, hogy szeretem kínozni magam, így nem is csoda, hogy mindegyiken átrágtam magam. Az első részt, a Késtélt mostanáig nem sikerült kiolvasnom, ugyanis az olyan végtelenül unalmas, vontatott volt, és annyira nem fogott meg, hogy inkább félbehagytam. A Hullócsillagot viszont egy nap alatt ledaráltam. 


Azt kell mondanom, hogy nem nyűgözött le. Nagy Márk ugyan vicces karakter, de korántsem élethű, Bexi érzéseivel pedig csak azért voltam tisztában, mert bárki, de tényleg bárki ki tudja következtetni, hogy szerelmes Márkba, már a fülszöveg alapján. A leírás továbbra is olyan leinerlaurás, ahogy néhányan fogalmazni szoktak. A történet már nem volt olyan humoros és érdekes, nem ragadott magával, unottan olvastam végig. Lehet, hogy a nemtetszésem az előítéleteimből árad, nem tudom, de annyi biztos, hogy nem érdekel a folytatása. Ennek ellenére, lehet, hogy majd elolvasom, csak hogy teljes képet láthassak róla.


7. Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai
(Moly.hu)

Botrány Csehországban (Takácsy Gizella) – Az eltűnt vőlegény (Nikowitz Oszkár) – A Rőt Liga (Nikowitz Oszkár) – A Boscombe-völgyi rejtély (Nikowitz Oszkár) – Az öt narancsmag (Nikowitz Oszkár) – A ferde szájú (Nikowitz Oszkár) – A kék karbunkulus (Takácsy Gizella) – A pettyes pánt (Takácsy Gizella) – A mérnök hüvelykujja (Boronkay Zsuzsa) – Az eltűnt menyasszony (Nikowitz Oszkár) – A berillköves diadém (Boronkay Zsuzsa) – A Vérbükkös tanya (Boronkay Zsuzsa)
Azt hiszem, már említettem, hogy hatalmas rajongója lettem a Sherlock című BBC által gyártott sorozatnak, olyan mértékben, hogy még ebayre is hajlandó voltam regisztrálni csak azért, hogy legyen "I am Sherlockedos" pólóm. Ebből nálam egyenesen következik az, hogy elolvasok néhány Holmes-könyvet is, hogy legalább tisztában legyek az alapokkal. Régebben próbálkoztam már vele, de alulmotivált voltam, nem kötött le A sátán kutyája. 

Úgy viszont, hogy teljesen rápörögtem a Sherlockra, meg természetesen Johnlockra is, valahogy sokkal érdekesebb és színesebb lett az egész. Meg kell hogy mondjam, a rejtélyek korántsem olyan izgalmasak, mint azok, amelyeket egy Christie-regényben olvashatunk, de Sherlock Holmes kalandjai tulajdonképpen nem is erről szólnak. Sokkal fontosabb a módszer, amelyet használ, a dedukció tudománya. Nekem tehát tetszettek a történetek.

8. Arthur Conan Doyle: A brixtoni rejtély avagy A bíborvörös dolgozószoba avagy A tanulmány vérvörösben (Moly.hu)

"A naiv Watson doktor, Canon Doyle klasszikus bűnügyi történeteinek jeles szereplője és narrátora ebben a történetben ismeri meg a Sherlock Holmes névre hallgató különös úriembert, akiről hamarosan kiderül, hogy zseniális magándetektív. Gyors egymásutánban két rejtélyes gyilkosság történik, mindkét áldozta makulátlan úriember. Mindkét helyszínen a falra vérrel írva egy német szó: Rache, azaz Bosszú! Ki a bosszúálló, és mi a két szörnyű gyilkosság oka? Csak a zseniális Sherlock Holmes találja meg a brixtoni rejtély kulcsát."

Miután befejeztem az előző Sherlock-könyvet, rögtön neki is fogtam ennek, de ez már annyira nem tetszett. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy rossz fordításban olvastam, és ezért egyáltalán nem volt élvezhető, de legalább megtudtam, hogy a sorozat készítői Sherlockék találkozását mennyire az eredeti történet szerint írták meg.

9. J. R. R. Tolkien: A babó avagy A hobbit (Moly.hu)


"Kicsiny, összkomfortos odújában, távol a világtól lakik Mr. Baggins, a babók népének tiszteletre méltó tagja. Különös népek a babók: apró teremtmények, nem törpék, de nem is egészen emberek. Rikító öltözetben járnak, viszont nem hordanak cipőt; hízásra hajlamosak, ami nem csoda, mert szeretik a békés, eseménytelen hétköznapokat, és mindennél jobban megvetik a kalandot. Mr. Bagginsot mégis utoléri a nagy kaland. Egy napon törpék csapata szállja meg a házát, hogy magukkal vigyék egy kalandos, nagy hadjáratra a sárkány ellen, aki emberemlékezet óta őrzi a törpék ősi kincsét. Hogy a botcsinálta hadvezér miképpen viszi diadalra ügyüket – nem is annyira bátorságával, mint furfangos eszével –, megtudja, aki ezt a mulatságos és egyben nagyon izgalmas meseregényt elolvassa. Felejthetetlen szép tájakon barangolhat, végigélheti hőseinkkel a vad csatákat, és jókat nevethet egy valószínűtlen világ fonák helyzetein. Szobotka Tibor kitűnő fordításában, Tótfalusi István szellemes versbetéteivel, J. R. R. Tolkien művészi illusztrációival jelenik meg a világhírű meseregény, melynek különlegessége sok egyéb mellett abban rejlik, hogy hogy minden korosztályhoz szól: gyerekhez, ifjúhoz, de fiatal lelkű felnőttekhez is."

Figyelem! A következő kijelentésemet csak erős idegzetűek olvassák el!

Szerintem A gyűrűk ura unalmas. Csodálatosan, aprólékosan megírt fantasztikus történet, amelyet soha, de soha nem tud leutánozni senki. Megérdemli, hogy annyi, de annyi dicséretet kap, és tényleg, amit ez a könyv elindított, azt egyszerűen lehetetlen nem figyelembe venni, mégis... Olyan, de olyan vontatott. Már harmadjára próbálok nekifutni, de még mindig Bombadil Tománál tartok, akit egyébként nagyon bírok. Egyszer viszont még biztosan kiolvasom. Ez nem kérdés. 

A babó ellenben meseszerűen megírt, rövid és lehetetlenül aranyos történet. Bevallom, azért kezdtem el olvasni, mert éppen nem adták a Sherlockot, és tisztában voltam vele, hogy Martin Freeman szerepelt a filmekben, ahol egyébként nagyon szerettem. És igen, azt is tudtam, hogy Smaug eredeti hangját Cumberbatch adja, így pedig nem is volt kérdés, hogy muszáj elolvasnom a könyvet. (Tudtok követni, ugye?) 

Imádtam! Lehet, hogy azért, mert Bilbót Martin Freemanként képzeltem el, vagy mert végig Cumberbatch hangja ment a fejemben, amikor a sárkány beszélt, de akkor is nagyon tetszett. Hirtelen felindulásból pedig elkezdtem olvasni A gyűrű szövetségét is, de mint már említettem mindössze 200 oldalra futotta egyelőre. 

(Amúgy egy ősrégi kiadást olvastam, amin látszott, hogy apám már ezerszer elolvasta, és az ábrázolás is olyan egyszerű és semmilyen volt, hogy már a kezemben tartani is élvezet volt!)

10. Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 2. - Szívzűrök (Moly.hu)

"Barátság, szerelem, csalódás, reménykedés, megmérettetések – a tizenhárom éves Feltser lányok története tovább folytatódik. A hetedikesek második féléve izgalmasan alakul, az osztályfarsang botrányba fullad, Zita és Marci kapcsolata váratlan fordulatot vesz, és felbukkan egy új osztálytárs, Vili. Luca sokáig önmaga előtt sem meri beismerni, hogy talán többet érez az új fiú iránt, mint barátság. A Feltser szülők eközben továbbra is külön élnek, a biztos családi fészket válságok remegtetik meg. De lehet, hogy a megpróbáltatások és nehézségek az olyannyira különböző lelkületű lányokat kicsit közelebb hozzák egymáshoz?"

Igen, kiolvastam. Körülbelül négy órámba tellett úgy, hogy közben a fél lakást bejártam idegességemben, mert annyira, de annyira... szörnyű volt. Nem szeretnék tényleg rosszat mondani róla, főleg, mert én még annyit sem raktam le az asztalra, mint Vanda (bár egyszer szeretnék ennél azért egy kicsit minőségibbet produkálni), de azért mégis... 

Rövid volt, unalmas és humortalan. Tele hibákkal, szóismétlésekkel, értelmetlen mondatokkal, semmitmondó klisékkel, halmozta az írásjeleket, feleslegesen használta a caps lockot, megteremtette a világ legkiállhatatlanabb ikerpárját, ráadásul még a borítót is sikerült jól elcseszniük. Dióhéjban ennyi a véleményem a könyvről. 

Ebben a hónapban 10 könyvet olvastam ki, amelyek közül volt egy-kettő, amelyik tetszett. Némi töprengés és mérlegelés után kedvencemként A babót nevezném meg. 

Ti miket olvastatok az előző hónapban? Olvastátok valamelyiket a fentiek közül? Mit gondoltok róluk? Írjátok meg kommentben!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok! Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Sorozatajánló - My mad fat diary

Sziasztok! A mostani sorozatajánlót csak az első évad alapján írom meg, és nem csak azért, mert még nem tudtam végignézni (lehasználtam az adatforgalmat mindenhol a házban), hanem azért is, mert maximálisan biztos vagyok abban, hogy a következő két évadot is imádni fogom. 

Fandom, ship, canon avagy legyünk fangirlök együtt!

Sziasztok! Kriszti vagyok, 17 éves és fangirl. Legalábbis félállásban biztosan. Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy mi tesz valakit fangirlé és az is kérdéses, hogy mitől lesz valaki könyvmoly. Tulajdonképpen annyira szubjektív minden ilyesmi, hogy inkább kívülállónak tekintem magam, meg amúgy is: miért kéne mindent és mindenkit kategorizálni? Az viszont igaz, hogy néha nem árt, ha egy kicsit elrendezzük magunkban a dolgokat. Mielőtt még abba a hibába esnétek,  hogy netán egy kedves kis oktató jellegű bejegyzéssel érkeztem, figyelmeztetek mindenkit: ez a poszt elsősorban arról szól, hogy mit gondolok én azokról a dolgokról, amik egy fandomban teljesen természetesek és/vagy amikről folyton megy a vita. Essünk is neki, mert ez egy hosszú-hosszú bejegyzés lesz! Lényeges megemlíteni, hogy a következő kifejezések többnyire a fanfictionökre jellemzőek, de sokszor használatosak azok körében is, akik például nem írnak vagy olvasnak ilyet, csak szeretnek egy-egy sorozatot/könyvet st