Ugrás a fő tartalomra

Zeneajánló 2.

Sziasztok!

Az előző soványka zenés posztom után most egy kicsit hosszabbal készülök, a teríték viszont így sem lesz túl változatos. Sajnos az ismereteim nem túl szerteágazóak ezen a téren, és a műfajt sem tudom megnevezni, ehhez mondhatni rettentően hülye vagyok.


Green Day: Basket Case
Elég nagy Green Day rajongó vagyok, szinte kivétel nélkül minden számukat imádom.
A Basket Case-t az SZJG-ből ismertem meg, tulajdonképpen ezzel a számmal kezdődött a rajongásom.


Imagine Dragons: Roots
Az Imagine Dragonst nemrég ismertem meg a Radioactive című számuknak köszönhetően. Azóta rengeteget hallgatom őket. 


Artic Monkeys: Do I wanna know
Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni, nem vagyok egy különösen nagy rajongója a bandának (bár szeretem őket), valahogy csak rábukkantam erre a számra. (Mégis tudtam mit írni hozzá)


Fifth Harmony: Worth it
Igen, ez egy kicsit kilóg a sorból, de valljuk be, fülbemászó a dallama, és ahogy a Hotel Transylvania 2-ben mondják: ezt a számot mindenki szereti (csak én nem, de ha belemegy egyszer az ember fejébe...)


Grease: You're the one what I want
Sajnos még nem láttam a Grease-t színházban, de tervezem, ugyanis a filmet nagyon szerettem, a dal pedig kimondottan fülbemászó.


Led Zeppelin: Good times bed times
Nem tudom miért, de ha sétálok, mindig ezt hallgatom. 

Ennyi lett volna az én kis ajánlóm. Szerintem nem sok újat mutattam nektek, mivel nem nagyon vagyok képben a frissen kijött dalokkal.

Tetszettek a számok? Nektek milyen a zenei ízlésetek? Írjátok meg kommentben!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.

Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 1-2.

Sziasztok!

A bejegyzések megírása mindig hosszú folyamat, ezt mindenki tudja. Még egy egyszerű, átlagos cikket is ki kell(ene) dolgozni, megszerkeszteni, átnézni és kijavítani, nemhogy egy nagyobb lélegzetvételű, nehéz posztot, egy olyat, mint amilyen ez is lesz. Hetek óta próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy végre letudhassam ezt a kritikát is, de csak most jutottam odáig, hogy le is írjam őket. Remélem, hogy teljesen érthető, megfelelő mértékben határozott és őszinte leszek majd.  Kezdjük hát bele a rettegett Egy ikerpár titkos naplója című könyvsorozat első két részének remélhetőleg átfogó kritikájába!