Ugrás a fő tartalomra

Agatha Christie - Ariadne Oliver idézetek

Sziasztok!

Agatha Christie nevét szerintem mindenki ismeri, vagy legalábbis nagyon remélem, hogy így van. A krimi koronázatlan királynője, akit teljes joggal neveznek így, fantasztikus történeteket írt, és megteremtette korunk egyik leghíresebb nyomozóját, Hercules Poirot-t is. Ariadne Olivert szintén ő hozta létre, mint híres írót, aki különös detektívtörténeteket talál ki. Mondanom sem kell, hogy látok némi párhuzamot kettejük között, és azt hiszem, az is egyértelmű, hogy Christie önmagáról mintázta a kissé szószátyár írónőt, és önmaga karikatúrájaként szőtte bele a történeteibe. Ahogy Agatha Christie, Mrs. Oliver is olyan igazságokat közöl, amelyeket olvasván azt mondja az ember: "Nahát, ez mennyire igaz!" Íme ezek közül kettő:

" - Én a maga helyében őt hagytam volna utoljára - közölte Mrs. Oliver. - Már egy könyvben, úgy értem - tette hozzá bocsánatkérően. 
 - A való élet egy kicsit más - mondta erre Battle. 
 - Tudom - jelentette ki Mrs. Oliver. - Rossz a szerkezete."

Agatha Christie: Nyílt kártyákkal

" - Ami azt illeti, cseppet sem érdekel a hitelesség. Ugyan ki pontos? Manapság például senki. Ha egy újságíró azt írja, hogy egy gyönyörű, huszonkét éves lány kinyitotta a gázcsapot, miután hosszasan nézte a tengert, majd búcsúzóul megcsókolta Bob nevű labrador kutyáját - és ezzel szemben kiderül, hogy a lány huszonhat éves volt, a szobája nem is a tengerre nézett, a kutya pedig terrier volt, és a Bonnie névre hallgatott, ugyan kit háborítana fel? Ha egy újságíró elkövethet ilyesmit, akkor nem látom be, mit számít az, ha egy kissé összekavarom a rendőrségi rendfokozatokat, és pisztolyt írok automata revolver helyett, diktográfot fonográf helyett, és olyan mérget találok ki, mely után már csak egy mondatot lehet kinyögni? Semmi más nem fontos, csak az, hogy sok hulla legyen. Ha a történet már-már unalomba fullad, mindig feldobja pár liter vér. Valaki épp elmondana valamit, de meggyilkolják. Ez mindig pompásan bejön. Minden egyes könyvemben szerepel, persze mindig gondosan álcázva. És az emberek igenis szeretik a kimutathatatlan mérgeket, meg azt is, amikor az idióta rendőrfelügyelőket meg fiatal lányokat összekötözve poncékben tartanak, ahova gáz vagy víz szivárog (noha jó nehéz bárkit is így meggyilkolni), és az olyan főhőst, aki egymaga öt-hat gonosztevővel le tud számolni. Eddig harminckét könyvet írtam, és való igaz, hogy ezek, miként most M. Poirot észrevette, teljesen azonosak, de  csak azt sajnálom, hogy a detektív finn lett."

Agatha Christie: Nyílt kártyákkal

Ti mit gondoltok Ariadne Oliverről? Szeretitek? Mennyire tartjátok igaznak a fenti állításokat? Írjátok meg kommentben!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok! Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Sorozatajánló - My mad fat diary

Sziasztok! A mostani sorozatajánlót csak az első évad alapján írom meg, és nem csak azért, mert még nem tudtam végignézni (lehasználtam az adatforgalmat mindenhol a házban), hanem azért is, mert maximálisan biztos vagyok abban, hogy a következő két évadot is imádni fogom. 

Fandom, ship, canon avagy legyünk fangirlök együtt!

Sziasztok! Kriszti vagyok, 17 éves és fangirl. Legalábbis félállásban biztosan. Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy mi tesz valakit fangirlé és az is kérdéses, hogy mitől lesz valaki könyvmoly. Tulajdonképpen annyira szubjektív minden ilyesmi, hogy inkább kívülállónak tekintem magam, meg amúgy is: miért kéne mindent és mindenkit kategorizálni? Az viszont igaz, hogy néha nem árt, ha egy kicsit elrendezzük magunkban a dolgokat. Mielőtt még abba a hibába esnétek,  hogy netán egy kedves kis oktató jellegű bejegyzéssel érkeztem, figyelmeztetek mindenkit: ez a poszt elsősorban arról szól, hogy mit gondolok én azokról a dolgokról, amik egy fandomban teljesen természetesek és/vagy amikről folyton megy a vita. Essünk is neki, mert ez egy hosszú-hosszú bejegyzés lesz! Lényeges megemlíteni, hogy a következő kifejezések többnyire a fanfictionökre jellemzőek, de sokszor használatosak azok körében is, akik például nem írnak vagy olvasnak ilyet, csak szeretnek egy-egy sorozatot/könyvet st