Ugrás a fő tartalomra

KÖNYVAJÁNLÓ: Helena Silence - Enigma

Sziasztok!

A minap éppen a könyves polcomat rendezgettem (amely tevékenység egyébként méltánytalanul keveset szerepel a napirendemben), mikor is a kezembe akadt az Enigma, amelyet olyan két éve kaphattam születésnapomra. Nézegettem, lapozgattam, aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy ismét elmélyülten olvasom egészen addig, míg ki nem végeztem. Ritkán szoktam ilyet mondani, de a másodjára még mindig ugyanannyira tetszett, mint elsőre. Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy írnom kell róla egy igen dicsérő hangvételű bejegyzést. 

Információk

Az íróról

Sajnálatos módon nem találtam róla semmilyen érdemleges információt. Ami azt illeti, konkrétan semmit sem találtam róla. Egy biztos: két könyvet adott már ki, az Enigmát és annak folytatását az Ezüsthídat.

A könyvről


Író. Helena Silence
Kiadás éve: 2012
Kiadó. Könyvmolyképző
Eredeti cím: Enigma
Oldalszám: 358
Ár: 2999 Ft

Fülszöveg:

   "Lena nem tudja, de rendkívüli képességgel rendelkezik: ő egy érző.
Ha megérint valamit, zavaros képeket lát, furcsa álmok lepik meg, és megsúgnak múltat, jelent, jövőt. De nem hallgat az ösztöneire, így a szülei meghalnak.
Túl lehet élni, ha a szeretteid miattad nincsenek? Lena sosem látott nagybátyjához költözik, miközben fuldoklik a bűntudattól. Mélyen magába zárja az érintés melegét is, nehogy még több emberbe belelásson, és az őrületbe sodródjon, mint néhány őse.
Ám jön egy különös fiú. És egy még különösebb nagybáty. Lena ráébred, hogy rokona házában menedékre lel, és arra is, hogy a képessége nem átok, hanem áldás. De mit érez Alex iránt? A fiú folyton felkavarja, hol dühíti, hol vágyakozik utána. Lena nem tud mit kezdeni ezzel a kapcsolattal.
Csakhogy történik valami: egy kisfiú sikolya töri meg az erdő csendjét. Lena iszonyúan fél, de elhatározza, soha többé nem hagyja, hogy a szeretteit baj érje. Ha kell, a saját élete árán is megvédi az övéit..."

Részlet:

"A napok észrevétlen gyorsasággal peregtek. Kezdtek homályosabbá válni a régi emlékeim, és ez halálra rémített. Ahogy telt az idő, a rémálmok is úgy váltak fokozatosan lágyabbá, sokkal kevésbé ijesztővé. Némelyik napon egészen jól éreztem magam; ha óvatos voltam, megúsztam problémák nélkül. De voltak pillanatok, amelyekben ismét belém hasított a veszteség. Bármennyire is próbáltam, egyszerűen képtelen voltam megszabadulni a bűntudattól. Lüktetett bennem, mint egy elfertőződött seb. Úgy éreztem, törlesztenem kell. hogy mit is pontosan és kinek, azt még magam sem tudtam. Egyszerűen tenni akartam valami fontosat, hogy a világom újra helyreálljon."

A történet

A 18 éves Lena Wall szülei tragikus halálát követően nagybátyjához költözik Colorado Springsbe. Tartózkodó magatartása ellenére hamar összebarátkozik a szomszédlánnyal, Zoe-val, illetve annak bátyjával is megismerkedik. Alex-szel nemsokára intimebb kapcsolatba kerül, de a boldogságuk természetesen nem tarthat sokáig... Lena eközben megpróbál alkalmazkodni a vidéki élethez, melyben egyre nagyobb szerepet játszik az ősei által épített Enigma és a nagybátyja, Victor. Vajon Lena képes lesz irányítani a képességeit? Képes lesz majd másokra javára fordítani azt? És egyáltalán képes lesz-e megbirkózni a rá leső veszélyekkel?

A véleményem

A történet maga szerintem nagyon érdekes, bár kétségkívül tartalmaz néhány közhelyet is. Ott van például az eleinte ellenséges, gúnyolódó fiú, aki a későbbiekben természetesen elnyeri majd a lány tetszését, a csinos, cserfes legjobb barátnő, vagy a szülők halála. (Igen, sajnos manapság ez már kissé elcsépelt) Ezeket viszont több eredeti mozzanat is ellenpontozza. Lena képessége korántsem mindennapi, tulajdonképpen kicsit hasonlít a jósláshoz, ugyanakkor mégis teljesen más. Pontosan nem határozzák meg, mit jelent érzőnek lenni, ami elgondolkodtatja az embert. Ezenkívül a történetben több, valóban nem várt fordulat található, amelyek izgalmassá teszik a regényt. 

Az írónő stílusa rendkívül megnyerő. Van benne valami, ami miatt az ember azt érzi, tovább kell olvasnia. Egyáltalán nem erőltetett vagy cikornyás, nem esik túlzásokba. A maga egyszerű, köznapi nyelvén fejezi ki az érzéseket, írja le a helyszíneket, az embereket és a cselekvéseket, mégsem nevezhető a stílusa unalmasnak vagy esetlennek. 

A karakterek mind remekül el lettek találva. Lena intelligens és kedves, aki megpróbál küzdeni a fájdalommal és a bűntudattal, miközben a képességeivel és az azok adta lehetőségeivel is szembe kell néznie. Annak ellenére azonban, hogy komoly érzelmi teher nehezedik rá, ő kiválóan helytáll, anélkül, hogy egy pillanatra is önsajnálatba burkolózna. Zoe és Alex már sablonosabbak, ugyanakkor mégis kitűnnek a már jól ismert karakterek közül. Mindkettejüknek megvan a maga múltja, jelenje és jövője, amelyekről meg is tudhatunk pár dolgot. Victor keveset szerepel a könyvben, legalábbis ahhoz képest, hogy fontos szerepe van, ennek ellenére kedveltem. Talán ez volt az egyetlen könyv, amelyben egyik karaktert sem utáltam.

Miért ajánlom?

Az Enigma egy egyszerű, könnyed történet, amely egyenlő mértékben gondolkodtat el és nevettet meg. Vannak benne izgalmak, akciódúsabb jelenetek, illetve mélyebb, érzelgősebb részek is, így tulajdonképpen bárkinek az érdeklődését felkeltheti. 

Bevallom, egyelőre nem tudtam magam rávenni arra, hogy elolvassam a második kötetet. Azt hallottam, hogy ijesztő, és bár elolvastam az első néhány fejezetet, még nem jöttem rá, hogy mire gondoltak. Viszont inkább nem folytattam, mert unalmasnak találtam, féltem, hogy a véleményem emiatt meg fog változni az első részről is. 


Ti olvastátok már? Ha nem, akkor ezek után tervezitek? Írjátok meg kommentben!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.

Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 1-2.

Sziasztok!

A bejegyzések megírása mindig hosszú folyamat, ezt mindenki tudja. Még egy egyszerű, átlagos cikket is ki kell(ene) dolgozni, megszerkeszteni, átnézni és kijavítani, nemhogy egy nagyobb lélegzetvételű, nehéz posztot, egy olyat, mint amilyen ez is lesz. Hetek óta próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy végre letudhassam ezt a kritikát is, de csak most jutottam odáig, hogy le is írjam őket. Remélem, hogy teljesen érthető, megfelelő mértékben határozott és őszinte leszek majd.  Kezdjük hát bele a rettegett Egy ikerpár titkos naplója című könyvsorozat első két részének remélhetőleg átfogó kritikájába!