Ugrás a fő tartalomra

Agatha Christie: Tizenhárom rejtély (Miss Marple 2.)

Sziasztok!

Megint egy könyves poszttal érkeztem, ráadásul egy Agatha Christie-vel. Erről a könyvről még tavaly hallottam először, amikor egy sulink által megnyert kreatív írói pályázaton vettem részt. Ajánlókat kellett írni, és az egyik lány ezt választotta. Rögtön felkaptam a fejem, és figyeltem, hogy mi minden jót mondanak róla. Akkor persze még nem tudtam, hogy egyszer majd én is írok majd erről a könyvről, és azt sem, hogy a véleményem nem fog teljesen megegyezni az ott elhangzottakkal. 

Információk

Az íróról

Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője 1890-ben látta meg(Csak azért említem, mert én is augusztus 19-ei vagyok, csak nyolcvan évvel későbbről egy másik országból másik szülőktől...) A háború alatt kórházakban segédkezett. 1926-ban Archibald bejelentette, hogy válni akar, ugyanis beleszeretett egy másik nőbe, bizonyos Nancy Neele-be, akivel még azon a hétvégén el is utaztak. Aznap este Agatha eltűnt. Azonnal kutatást indítottak utána, amely tizenegy napig semmilyen eredménnyel nem járt, mikor is egy yorkshire-i hotelben azonosították az írónőt, ahová Mrs. Teresa Neele néven jelentkezett be. Az orvoso1976. január 12-én halt meg Wallinfordban. (Férje 1978. augusztus 19-én halt meg... Csak, hogy érezzétek.)

k amnéziát diagnosztizáltak, ám eltűnésének oka még ma is kétséges. Egyesek szerint idegösszeomlás kapott, mások szerint csak férjét akarta bosszantani. Akárhogy is legyen, 1928-ban elvált Archibaldtól. Két évvel később találkozott Max Mallowan-nel, egy fiatal régésszel, akivel nemsokára össze is házasodott. Christie gyakorta segédkezett férjének a közel-keleti ásatások során.
a napvilágot. 1912-ben megismerkedett első férjével, Archibald Christie-vel, akivel 1914-ben összeházasodtak. Egy gyermekük született, Rosalinda Margaret Clarissa Christie, 1919. augusztus 19-én. 

Írói munkásságát mai napig nagyra becsülik, művei világhírűek. Könyveinek legismertebb alakja Hercule Poirot, a belga magándetektív, illetve a viktoriánus vénkisasszony Miss Marple.


A könyvről

Eredeti cím: The Thirteen Problems
Műfaj: krimi
Kiadó: Aqulia, Magyar Könyvklub
Kiadás éve: 1932
Magyarul megjelent: 1995, 1996, 1999, 2007
Fordította: Etédi Péter
Oldalszám: 268, 288
Ár: 1360 Ft (Antikvárium.hu)
Molyértékelés: 88% (160 csillagozás)

Fülszöveg:

"Ódon ​​vidéki ház, hattagú társaság, kandalló, félhomály, könnyed beszélgetés. Miss Marple jóságos arccal kötöget, olykor-olykor bosszúsan megcsóválja fejét, hogy ejnye, hát már megint leesett egy szem. Egy síma, egy fordított. Hogy gyorsabban teljék az idő, titokzatos bűnügyekre terelődik a szó. Játék, agytorna, megoldatlan rejtélyek. Ki lehet a tettes? A társaság tagjai buzgón töprengenek. Tévutak, zsákutcák, félmegoldások, Miss Marple szelíd mosollyal kötöget. Egy síma, egy fordított. Mérgezés, vérfoltos járda, halált hozó virágok, pogány istennő baljós ligete, állhatatlan leány holtteste a zúgó habokban – megannyi rejtelmes eset. És Miss Marple bájos példázatai kertészekről, cselédlányokról, St. Mary Mead csip-csup dolgairól, melyek – persze, kötögetés közben – még a legbonyolultabb esetekben is játszva eligazítják a kedves öreg hölgyet. A tizenhárom feszes történet mindegyike oly remek, hogy bármelyikükkel szívesen találkoznánk akár regényformában is. A bűnügyi történetek nagyasszonya, Agatha Christie e kötetben a sűrített feszültségkeltés mestermunkáit tárja az olvasó elé."

A véleményem

A történet

Miss Marple unokaöccsével, az író Raymond West-tel, Sir Henry Clithering volt nyomozóval, doktor Penderrel, a lelkésszel, Mr. Petherick-kel az ügyvéddel és Joyce Lempriere-rel időzik, amikor szoba kerül egy mindannyiuk által kedvelt téma: a megoldatlan rejtélyek. Megalakul a Kedd Esti Klub, amelynek minden tagja elmesél egy-egy különös történetet, amelynek megoldását a többiekben kell kitalálniuk. Az esetek többsége kifog a hallgatóságon, hiába törik a fejüket, képtelen rájönni a titok nyitjára. Miss Marple ezzel szemben nyugodtan, látszólag teljesen mással elfoglalva derít fényt a rejtélyekre anélkül, hogy komolyabban gondolkodóba esne. A klub persze nem ül össze többet, azonban Sir Henry megtalálja a módját annak, hogy ismét ezzel a különös játékkal végződjön az este. Miss Marple és ő Bantry ezredeshez és feleségéhez hivatalosak vacsorára, amely után az est vendégeit szintén bevezetik ebbe a játékba. A vendégek közé tartozik még dr. Lloyd és Jane Helier, színésznő is. Miss Marple ismét megmutatja, hogy milyen éles esze van. Az est végeztével azonban még nem ér véget a történet, Sir Henry ugyanis egy lány öngyilkossága után kezd nyomozni Miss Marple kérésére. Az öreglány ismét helyes megfejtéssel szolgál a rendőrség számára.

A történet tehát összefüggő egész alkot, holott egymástól teljesen független eseményeket mesélnek el benne. A kerettörténet elég érdekes, de a három fő rész, amely egyértelműen elkülöníthető, nagyon lazán kapcsolódik egymáshoz. Ettől darabosabb lesz a történet, és éppen ezért vontatottabb is.

A rejtélyek többsége izgalmas, és valóban megfejthetetlennek tűnik. Mivel ezek csak elbeszélések, sem idő, sem hely nincs ahhoz, hogy részletesebben kifejtsék a gyilkosságokat (többnyire azok voltak), pusztán a rideg tényekre szorítkoztak, ezért az olvasónak nem volt könnyű személyes benyomások alapján ítélnie.

Az elbeszélések rövidsége miatt szinte lehetetlen volt igazán beleélni magunkat a történetbe, a leírások, az Agatha Christie-féle jellemrajzok és az elejtett részletek is hiányoztak. A töprengésre sem kaptunk elég időt, ugyanis mire kezdett volna érdekessé válni a dolog, máris vége lett, a találgatások megkezdődtek, és az ember máris befolyásolva volt a szereplők elméletei által.

A karakterek

Agatha Christie meglehetősen sok szereplőt sorakoztat fel ebben a könyvében, hiszen nem csak több helyszínen és több időpontban játszódik a történet, hanem szinte a teljes szereplőgárda kicserélődik, nem is beszélve arról, hogy mindegyik elbeszélés más és más emberekről szól. Ennélfogva én csak a két mondhatni állandó szereplőről fogok említést tenni.

Sir Henry Clithering visszavonult nyomozó, aki eleinte igencsak lenézi az öreg hölgyet, és meglehetősen kételkedik annak értelmi képességeiben és valódi élettapasztalatában. Ahogy haladunk előre a történettel, úgy nő Sir Henry csodálata Miss Marple iránt, aki a maga falusi hasonlataival, amelyeknek látszólag semmi közük nincsen a szóban forgó ügyhöz, pillanatok alatt megoldja a fiataloknak bosszús fejtörést okozó bűnügyet. Kedves, idős férfi, aki nagy sikereket ért el a munkájában. Többet sajnos nem tudunk meg róla.

Joan Hickson Miss Marple szerepében
Miss Marple ebben a történetben könnyűszerrel lepipálja a kérkedő, lenéző fiatalokat, akik azt gondolják, hogy a falusi életet élő vénkisasszony szellemileg nem igazán érhet a nyomukba, vagy legalábbis nyájas, békés természete nem enged arra következtetni, hogy ilyen jártas a bűnügyek felderítésében. A hölgy a történet során, bár megannyi rosszmájú célzás éri, nyugodtan kötöget, miközben hallgatja a sületlenebbnél sületlenebb megoldásokat, anélkül, hogy bármi lenézőt is szólna. A maga falusi bölcsességeivel eleinte megmosolyogtatja, később pedig lenyűgözi a hallgatóságát. Egyszóval Miss Marple brillírozik ebben a könyvben (is). Azt hiszem, éppen ezért vált unszimpatikussá. Minden ügyet megoldott, egytől egyig. Sosem tévedett.

Összességében véve azért nem volt rossz könyv, bár a szereplők miatt kissé zsúfoltnak tűnt. A kerettörténet lazasága egy kissé erőltetetté tette azt, Miss Marple tévedhetetlensége pedig olyannyira hangsúlyozva volt, hogy az szinte elborzasztott. Ennek ellenére a rejtélyek izgalmasak voltak, és igen, mindig a legvalószínűtlenebb személy volt az elkövető.

Mit gondoltok Agatha Christie novelláiról? Jobbak, mint a regények? Miss Marple vagy Poirot? Írjátok meg kommentben!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Back To School #2 Tippek, amiket (talán) még nem hallottál

Sziasztok!

Ez a második Back To School bejegyzésem, amelyben próbálok olyan tanácsokat, amelyeket talán még nem hallottatok! A szeptember elkezdődött: ez a nagy tervezgetések időszaka, tudjátok, amikor elhatározzátok, hogy na, akkor ebben az évben tanulni fogok! Hogy ez meg fog-e történni vagy sem, az nagyban múlik rajtatok, illetve azon, hogy milyen tanácsokkal próbálnak segíteni titeket. A tervek mellett ugyanis fontos, hogy tudd, hogyan állj hozzá, mit tegyél és mit ne tegyél. Hát... most nézzük át, mit javaslok én!

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.