Ugrás a fő tartalomra

KÖNYVAJÁNLÓ: Agatha Christie: Gyilkosság az Orient Expresszen (Hercule Poirot 10.)

Sziasztok!

Régebben sokat panaszkodtam az irodalomtanárom miatt. Elsősorban azért, mert szerintem rossz az ízlése (kár, hogy ez annyira szubjektív dolog, hogy még én is jól tudom, emiatt nincs értelme haragudnom rá), illetve azért, mert nem tanít rendesen. Azt viszont be kell vallanom, hogy néhány dolgot igen is jól csinál. Például kötelező olvasmánynak feladta Agatha Christie második legjobb könyvét (a nagyközönség szerint... ha engem kérdeztek lazán megelőzi ez a történet a Tíz kicsi négert, ami állítólag a legsikerültebb könyve, holott még Poirot sem szerepel benne. Ízlések és pofonok.), vagyis a Gyilkosság az Orient Expresszen-t. (Ja, és A Morgue utcai kettős gyilkosságot Poe-tól meg Doyle A Sátán kutyáját, szóval nem lehet okom panaszra...) Én ugyan már olvastam egyszer-kétszer (khm), úgy gondoltam, nem ártana felfrissítenem az emlékezetemet, ezért az új, végtelenül gyönyörű kiadásban megvettem, és azonnal nekiláttam. Ez még júniusban volt, de csak most jutottam odáig, hogy írjak róla. 

Információk


Az íróról

Agatha Christie, a krimi koronázatlan királynője 1890-ben látta meg a napvilágot. 1912-ben megismerkedett első férjével, Archibald Christie-vel, akivel 1914-ben összeházasodtak. Egy gyermekük született, Rosalinda Margaret Clarissa Christie, 1919. augusztus 19-én. (Csak azért említem, mert én is augusztus 19-ei vagyok, csak nyolcvan évvel későbbről egy másik országból másik szülőktől...) A háború alatt kórházakban segédkezett. 1926-ban Archibald bejelentette, hogy válni akar, ugyanis beleszeretett egy másik nőbe, bizonyos Nancy Neele-be, akivel még azon a hétvégén el is utaztak. Aznap este Agatha eltűnt. Azonnal kutatást indítottak utána, amely tizenegy napig semmilyen eredménnyel nem járt, mikor is egy yorkshire-i hotelben azonosították az írónőt, ahová Mrs. Teresa Neele néven jelentkezett be. Az orvosok amnéziát diagnosztizáltak, ám eltűnésének oka még ma is kétséges. Egyesek szerint idegösszeomlás kapott, mások szerint csak férjét akarta bosszantani. Akárhogy is legyen, 1928-ban elvált Archibaldtól. Két évvel később találkozott Max Mallowan-nel, egy fiatal régésszel, akivel nemsokára össze is házasodott. Christie gyakorta segédkezett férjének a közel-keleti ásatások során.

1976. január 12-én halt meg Wallinfordban. (Férje 1978. augusztus 19-én halt meg... Csak, hogy érezzétek.)

Írói munkásságát mai napig nagyra becsülik, művei világhírűek. Könyveinek legismertebb alakja Hercule Poirot, a belga magándetektív, illetve a viktoriánus vénkisasszony Miss Marple.

A könyvről

Eredeti cím. Murder on the Orient Express
Műfaj: krimi
Kiadó: Európa Kiadó, Partvonal, Magyar Helikon, Alexandra
Kiadás éve: 1934
Magyarul megjelent: 1980, 1995, 2001, 2004, 2006, 2008, 2010, 2011, 2016
Fordította: Katona Tamás
Oldalszám: 238, 240, 248,262, 282, 288, 292,
Ár: 2990 Ft
Molyértékelés: 93% (851 csillagozás)

Fülszöveg:

"Néhány ​​óra múlva felébredt, vagyis inkább felriadt. Tudta, hogy mi ébresztette fel: egy hangos nyögés, szinte kiáltás, valahonnan egészen közelről. És a következő pillanatban harsányan megszólalt egy csengő.
Poirot felült, és meggyújtotta a lámpát. Most vette észre, hogy a vonat áll. Valószínűleg egy állomás.
A kiáltás megijesztette. Emlékezett rá, hogy a szomszéd fülke Ratchetté. Felkelt, és kinyitotta az ajtót, éppen akkor, amikor a kalauz végigsietett a folyosón, és bekopogott Ratchett ajtaján. Poirot résnyire nyitva hagyta az ajtót, és figyelt. A kalauz még egyszer kopogtatott. Megszólalt egy csengő, és egy távoli fülke ajtaja fölött kigyulladt egy lámpa. A kalauz hátrapillantott. Ebben a másodpercben megszólalt egy hang a szomszéd fülkében franciául:
Semmi baj. Tévedtem.
Rendben van, monsieur.
A kalauz elsietett, és bekopogott azon az ajtón, amely fölött égett a lámpa.
Poirot megkönnyebbült szívvel visszabújt az ágyba, és eloltotta a villanyt. De előbb még megnézte az óráját. Nulla óra harminchét perc volt."

A kötet A behavazott expressz címen is megjelent.

Idézetek: 

"- Azt hiszem, hogy az ok eléggé szembeszökő, monsieur Poirot.
- Az én szememben nem szökött, madmasoille."

"-Szeretem a mérges angolokat - mondta Poirot. - Mulatságosak. Minél jobban kijönnek a sodrukból, annál kevésbé képesek parancsolni a nyelvüknek."

"- Nem tudok semmit sem! Már mindent elmondtam! Értik?
Az asztalra csapott.
- Valamit még nem mondott el - felelte Poirot határozott hangon. - Az igazságot."

Tartalomjegyzék: 

Első rész: A tények

1. fejezet: Fontos utas a Taurus expresszen 
2. fejezet: A Tokatlian Szálló 
3. fejezet: Poirot nem vállal egy megbízást 
4. fejezet: Kiáltás az éjszakában 
5. fejezet: A bűntény 
6. fejezet: Asszonyra vall! 
7. fejezet: A holttest 
8. fejezet: Az Armstrong lány elrablása

Második rész: A vallomások

1. fejezet: A hálókocsi-kalauz vallomása 
2. fejezet: A titkár vallomása 
3. fejezet: Az inas vallomása 
4. fejezet: Az amerikai hölgy vallomása 
5. fejezet: A svéd hölgy vallomása 
6. fejezet: Az orosz hercegné vallomása 
7. fejezet: Andrényi gróf és grófné vallomása 
8. fejezet: Arbuthnot ezredes vallomása 
9. fejezet: Hardman úr vallomása 
10. fejezet: Az olasz vallomása 
11. fejezet: Debenham kisasszony vallomása 
12. fejezet: A német komorna vallomása 
13. fejezet: Az utasok vallomásának összefoglalása 
14. fejezet: Miről tanúskodott a fegyver? 
15. fejezet: Miről tanúskodtak az utasok csomagjai?

Harmadik rész: Poirot hátradől a székben és gondolkozik

1. fejezet: Melyikük? 
2. fejezet: Tíz kérdés 
3. fejezet: Néhány jelentőségteljes pont 
4. fejezet: Zsírfolt egy magyar útlevélben 
5. fejezet: Dragomirov hercegné keresztneve 
6. fejezet: Második beszélgetés Arbuthnot ezredessel 
7. fejezet: Kicsoda Mary Debenham? 
8. fejezet: További meglepetések 
9. fejezet: Poirot két megoldása
A véleményem

A történet

Hercule Poirot váratlan üzenetet kap, amely felborítja terveit. Sürgősen indulnia kell Isztambulból, hogy amint lehet, Londonba érhessen. A legjobb és leggyorsabb járat az Orient Expressz, amely meglepő módon tele van. Szerencse, hogy Bouc, Poirot régi jó cimborája és nem mellesleg a Nemzetközi Hálókocsi Társaság egyik fejese, minden problémát megold. A vonat elindul, és Poirot ott ül rajta. Az utasok közt minden nemzetiségű, korú és osztályú ember megtalálható, amely rendkívül szokatlan. Egyik éjjel aztán a vonat hófúvásba kerül, és megáll. Az utasok elégedetlenkednek, pedig még nem is tudnak arról, hogy egy amerikait holtan találtak az ágyában, tizenkét késszúrás végzett vele. Rendőri kíséret híján Bouc arra kéri a híres detektívet, hogy vegye kézbe a nyomozást, és derítsen fényt a gyilkos kilétére. 

Agatha Christie ismét fondorlatos gyilkosságot agyalt ki, amelynek elkövetője tulajdonképpen akárki lehet, de a vallomások alapján egyikőjük sem. A nyomok teljesen ellentmondanak egymásnak, a vallomások pedig tökéletes alibit szolgáltatnak mindenkinek a gyilkosságok időpontjára. Ügyesen felépített, ha nem is igazán fordulatos, de érdekfeszítő eset, aminek a végén az ember akárki tippelt is, nem tévedhet és mégsem lehet igaza. 

Christie Poirot-hoz méltó módszeresség
gel alakította, az első részben az alaphelyzettel találkozhattunk, a másodikban a vallomásokat és a bizonyítékokat figyelhettük meg, a harmadikban pedig összegezhettük a tapasztalatainkat, és a végére járhattunk az ügynek. A zárt térben történt gyilkosság igazán Christie-re vallott, ugyanis így adottak voltak a gyanúsítottak, bár egy kívülálló személy sosem zárható ki. 

A megoldás természetesen fantasztikus, meglepő és Poirot magyarázatának köszönhetően teljesen érthető. 

A karakterek

Bouc, mint a fentiekben már említettem, a Nemzetközi Hálókocsi Társaság igazgatója és egyben Poirot jó barátja még a régi időkből. Ő is belga, az Orient Expresszen utazik. Elég jól kezeli a helyzetet, bár az biztos, hogy nem nyomozónak való. Nem buta ember, de nem sok érzéke van az emberekhez, és tele van előítéletekkel. Kedvenc gyanúsítottja az olasz, Antonio Foscarelli. Őszintén szólva kedveltem, főleg azért, mert nagyon elismerően nyilatkozott a másik belgáról. 

Samuel Edward Rachett esett áldozatul a gyilkosságnak. Amerikai világfi volt, aki imádott utazgatni, bár nem volt meg hozzá a nyelvtudása. A titkára Hector MacQueen, szintén amerikai állampolgár. Kiállhatatlan, szórakozott, lobbanékony ember volt, akinek még a szeme sem állt jól. A legtöbb utas nem kedvelte, és Poirot-nak is voltak ellenérzései vele kapcsolatban. 

Hector MacQueen, az amerikai titkára. Az alkoholtilalom kissé bosszantja, nem kedveli az angolokat, de Arbuthnot ezredessel mégis kijön. Ratchettnek inkább a tolmácsa volt, mint a titkára, valamennyit tud németül, franciául és olaszul. Egyetlen hatalmas hibája az volt, hogy Poirot-t női szabónak nézte, nem pedig zseniális detektívnek. 

Pierre Michel az egyik hálókocsi-kalauz, aki udvarias és érti a dolgát is. Rettentően aggódik amiatt, hogy úgy gondolják, belekeveredett az ügybe. Részletesen beszámol az éjszakáról, pontos adatokat közöl, és ezzel nagy segítségére van a nyomozásnak. 

Edward Henry Masterman Ratchett inasaként szolgált, a második osztályon utazott, hálótársa az olasz volt. Olykor komoly fogfájással szenved, és úgy gondolja, hogy A szerelem foglyai Arabella Richardsontól meglehetősen jó könyv. Nem kedvelte igazán Ratchett-et, de kiszolgálta a szeszélyes urat.

Mrs. Hubbard egy meglehetősen szószátyár amerikai, aki rokonlátogatásról tér vissza Párizsba. A lánya véleménye rettentő fontos számára, és előszeretettel mutogatja az unokái képeit, akármilyen csúnyák legyenek is azok. Ideges természetű hölgy, aki állítása szerint rettenetesen félt Ratchett-től. 

Greta Ohlsson egy ötven felé közelgő hölgyemény, svéd, birkaarca kedves, ám kissé bárgyú. Ápolónői képesítéssel rendelkezik, és egy isztambuli missziós iskolában dolgozik felügyelőnőként. Rövid idő alatt igazán jó kapcsolatba keveredett Mrs. Hubbard-dal. Hálótársa egy kedves, angol hölgy.

Dragomirov hercegné egy rettentően csúnya, varangyarcú, idős nő, akiben mégis van valami méltóságteljes. Az akarata nagyon erős, hatalmas tekintélynek örvend. Komornája egy német nő, rendkívül megbízhatónak tartja. Reumatikus fájdalmai szoktak lenni. Igazi úrinő.

Andrényi gróf magyar származású, diplomata-útlevéllel utazik. Gyönyörű felesége van, első osztályon utaznak. Egy óvatlan hivatalnok foltot ejtett az útlevelén, ám ezenkívül semmi furcsaság nem merül fel kettejük kapcsán.

Arbuthnot ezredes Indiából utazik. Az amerikaiakról megvan a maga, nem túl kedvező véleménye, ám állítása szerint ez a MacQueen elnyerte a tetszését, és éjszakába nyúlóan vitatkoztak a háborúkról és a világ helyzetéről. Mary Debenham kisasszonyhoz mintha gyengéd szálak fűznék. 

Mr. Hardman írógépszalag-ügynök, amerikai. Isztambulból utazik Párizsba. Különös, feltűnő ruhákban mászkál, a megjelenése rendkívül, már-már erőltetetten harsány. A vallomása meglehetősen érdekesre sikerül, ám Poirot figyelmét semmi sem kerüli el. 

Antonio Foscarelli honosított amerikai, aki hivatalosan autókkal foglalkozik. Bouc kedvenc gyanúsítottja, hiszen a vérmérséklete nemzetiségéhez hűen (bocs az általánosításért, Christie írta így.) meglehetősen heves. Tagadja, hogy a legcsekélyebb mértékben is köze lenne a gyilkossághoz, ezt pedig nem más, mint az inas tanúsíthatja. Bouc gyanúja természetesen nem lankad. 


Mary Hermione Debenham egy csinos, angol úri hölgyhöz méltóan kissé rideg, tartózkodó nő, aki nem csak Poirot kíváncsiságát kelti fel, hanem Arbuthnot ezredesben is különös érzelmeket szabadít fel. Viselkedése kimért, udvarias és nyugodt, de Poirot tudja, hogy ez csak a felszín. 

Hildegarde Schmidt az orosz hercegné, Natalja Dragomirov komornája már tizenöt éve. Német nő, aki teljes mértékben eleget tesz úrnője elvárásainak. Hűséges, ezt a történet során többször is bebizonyítja. A második osztályon utazik, vallomása különös információkat tartalmaz, amelyek újabb irányba terelhetik a nyomozást...

Dr. Konsztantinosz egy görög orvos, aki a nyomozásban is részt vett. Az ő szakvéleménye rendkívül sokat segített Poirot-nak a nyomozásban.

David Suchet Hercule Poirot szerepében
És persze a mi jó öreg Hercule Poirot-nk, aki a lehető legprecízebben vezeti a nyomozást. Minden lépését megfontolja, feljegyzi a fontos dolgokat, összegzi a lényegi információkat, aztán pedig hátradől a székében, lehunyja a szemeit, és mozgásba lendíti a kis szürke agysejteket. Úgy oldja meg az ügyet, hogy nem méricskél lábnyomokat, nem kotorászik cigarettahamuban, de még csak ujjlenyomatokat sem vizsgálgat, mert valószínűleg nincsenek is, hanem gondolkodik. Az ő személyéről lehetne ezer és ezer dolgot írni, de ezt inkább egy másik bejegyzésre hagyom. A lényeg tehát az, hogy Hercule Poirot rendkívüli intelligenciáját vetette be ahhoz, hogy ezt a rejtélyes, nem mindennapi ügyet megfejtse, és bár sokan kételkedtek benne, sikerült rájönnie a megoldásra. 

A karakterek szépen kidolgozottak. érdekes és életszerűek. A modoruk, a viselkedésük, a szavaik mind-mind tökéletesen illenek a rangjukhoz és korukhoz. Majdnem mindegyiküket kedveltem. 

Miért ajánlom?
- izgalmas
- rejtélyes
- Agatha Christie
- Hercule Poirot
- klasszikus krimi
- szépen felépített

Miért NEM ajánlom?
Sajnálom, jelenleg semmi nem jut eszembe, ami miatt óvva intenélek titeket ettől a könyvtől.

Ti olvastátok ezt a könyvet? Mit gondoltok róla? Melyik a kedvenc Agatha Christie könyvetek? A Tíz kicsi néger vagy a Gyilkosság az Orient Expresszen a jobb? Tetszik nektek az új kiadása ennek a két könyvnek? Írjátok meg kommetben!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.

Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 1-2.

Sziasztok!

A bejegyzések megírása mindig hosszú folyamat, ezt mindenki tudja. Még egy egyszerű, átlagos cikket is ki kell(ene) dolgozni, megszerkeszteni, átnézni és kijavítani, nemhogy egy nagyobb lélegzetvételű, nehéz posztot, egy olyat, mint amilyen ez is lesz. Hetek óta próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy végre letudhassam ezt a kritikát is, de csak most jutottam odáig, hogy le is írjam őket. Remélem, hogy teljesen érthető, megfelelő mértékben határozott és őszinte leszek majd.  Kezdjük hát bele a rettegett Egy ikerpár titkos naplója című könyvsorozat első két részének remélhetőleg átfogó kritikájába!