Ugrás a fő tartalomra

EGYÉVES A NO NAME BLOG!

Sziasztok!

El sem tudom mondani, mennyire sajnálom, hogy csak most írok. Komolyan. Elvégre csütörtökön volt az évfordulója az első bejegyzésemnek, annak, hogy bemutatkoztam nektek, és igen, elkezdtem ezt a blogot. Ez hatalmas előrelépés, nemcsak a blog életében, hanem az enyémben is, ugyanis ez azt jelenti, hogy végre valamit képes voltam huzamosabb ideig csinálni. Nem tudom elmondani, hogy mennyire büszke vagyok arra, hogy ezt megcsináltam, még ha minőségileg nem is azt a szintet hoztam, ami elég volna... hogy mihez azt nem tudom. Mindenesetre nagyon szépen köszönöm nektek, hogy velem tartottak ebben az évben, hogy olvastátok a bejegyzéseimet és kommenteltetek! Nagyon fontos számomra, hogy tetszettek nektek az írásaim! 

Arra gondoltam, hogy egy nagyon rövid bejegyzésben emlékezem meg erről a napról. Terveztem, hogy design átalakítással és névváltoztatással ünneplem meg eme nemes alkalmat, de mint láthatjátok, ez egyelőre nem történt meg. Sajnos, egyelőre a legtöbb helyen inaktív a designrendelés, én pedig ebben nem vagyok valami jó... Na, de hagyjuk is a beteljesítetlen vágyakat! A lényeg a következő: a mostani bejegyzésben néhány eredményt szeretnék közölni veletek.

1. A No Name Blogon összesen 135 közzétett bejegyzés van! 

Bizony, el sem merem hinni! Alig egy év telt el, és mégis... hihetetlen, hogy ennyi mindent írtam, és ti ennyi mindent olvashattatok. Most, ebben a pillanatban úgy érzem, tényleg van mit felmutatnom.

2. Jelenleg 48 ütemezett és 183 vázlat található a blog szerkesztőfelületén. 

Ez azt jelenti, hogy még sokáig fogom írni a blogot, ugyanis rettentően megszerettelek titeket és magát a folyamatot is. Nem szeretném abbahagyni, ki tudja még meddig... 

3. A blog 17 rendszeres feliratkozóval büszkélkedhet!

Tényleg nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki érdemesnek tart arra, hogy rendszeresen olvassa a bejegyzéseimet, hogy kommenteljen! Remélem, a bejegyzéseim továbbra is elnyerik majd a tetszéseteket, és hogy továbbra sem kell majd csalódnotok bennem.  Még egyszer (ezerszer): Köszönöm!

4. A három legnépszerűbb bejegyzésem a következő:

(A címre kattintva elolvashatjátok őket.)

Sherlock vagy Poirot?, amelyben nem tudom eldönteni, hogy kit válasszak (109 megtekintés)
Mayim Bialik, avagy a kedvenc színésznőmről (106 megtekintés)

5. A három legnépszerűtlenebb bejegyzésem pedig:

Agatha Christie: Találkozás a halállal, avagy egy középszerű Christie könyv boncolgatása (4 megtekintés)
Sir Arthur Conan Doyle legjobb Sherlock Holmes történetei, amelyet rosszul válogattak össze (5 megtekintés)
Agatha Christie: Poirot első esetei, ami akár lehetne Sherlock Holmes feldolgozás is (6 megtekintés)

6.  A legtöbb kommentet erre a bejegyzésre kaptam: Közvélemény-kutatás #2 Honnan szerzed be a könyveket? (Igen, még úgyis, hogy van, aki többször írt.)

7. A legnézettebb menüpont: Cikkek (113 megtekintés)

8. Összes megtekintések száma: 6343 (és ebből 734 az elmúlt hónapban!)

9. Az én három kedvenc bejegyzésem:

Közösségi szolgálat, amelyben személyes élményekről számolok be
Összeültünk, avagy iskolatanács a reformkori országgyűlés alapján
KÖNYVAJÁNLÓ Scott Turow: Ártatlanságra ítélve, amikor olyan szavakat és kifejezéseket használok, hogy csak na.

10. És íme a közönségem:

Magyarország 4548
Egyesült Államok 829
Románia 165
Franciaország 132
Portugália 115
Oroszország 86
Szlovákia 67
Hollandia 52
Szudán (?) 31
Ukrajna 31

Srácok, ennyi lett volna a szülinapi köszöntés, tényleg sajnálom, hogy csak ennyit tudtam összehozni. A design átalakításon dolgozom, vagyis inkább azon, hogy valaki dolgozzon rajta, illetve már megvan a blog új neve is, de egyelőre még nem árulom el, mi az. Remélem jövőre többet tudok majd készülni rá, és nemcsak egy kutyafuttában megírt bejegyzéssel kedveskedhetek nektek. Kérdéseim viszont most is vannak, mert én ilyen kíváncsi vagyok. Tehát: Mi a véleményetek a blogomról? Ti miért kezdtétek el olvasni? Mit gondoltok, milyen bejegyzésekből lehetne több? Mit változtatnátok a blogon? Milyen témákat ajánlanátok a figyelmembe? Mivel tehetném jobbá, érdekesebbé, újabbá a blogot? A véleményeiteket, észrevételeiteket, gondolataitokat írjátok meg kommentben! Ne féljetek, nem harapok, és szívesen veszek minden kritikát. Köszönöm szépen a figyelmet :) 

Megjegyzések

  1. Szia! Az én blogomról találtam ide hozzád, és mostantól olvasom! :) Egyszer olvastam egy író-olvasó kampányról (2 éve indult) amiben az volt, hogy ha valaki feliratkozik rád, nézd meg a blogjait, és ha tetszik te is tedd ezt. És nekem eddig tetszik! Gratulálok mindahhoz amit elértél. Egy év? wow! Remélem én is ilyen kitartó leszek. :) Így tovább, most már 18 olvasód van! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nagyon szépen köszönöm :)
      Remélem, hogy a te blogod is legalább ilyen hosszú életű lesz!
      Azt hiszem, ezt a módszert, amit említettél én is alkalmazni fogom. Egyrészt jó érzés, ha tudod, hogy kik olvasnak, másrészt érdekes blogokat ismerhetsz meg!
      Köszönöm a kommented :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Még 10 aranyköpés, mert csak

Sziasztok!
Az első ilyen posztomat még augusztusban tettem ki, de elég népszerűnek bizonyult. Most, hogy már vége a tanévnek, arra gondoltam, hogy hozok nektek még 10 aranyköpést, amit az én drága osztályomnak köszönhetek, illetve egy kis újítás által a családomnak is. Ha készen álltok arra, hogy teljes lefáradjatok, olvassátok tovább!

A 10 legfontosabb dolog, amit 18 év alatt megtanultam

Sziasztok!
A világon két fajta ember létezik: aki szereti a szülinapját és aki nem. Ennek alapján én valami szuper képességű mutáns lehetek, mert engem nem érdekel különösebben ez az egész. Az ajándéknak persze örülök, de nem visítozom és nem ébredek gyomorgörccsel a születésnapomon. Ez valami gyári hiba lehet nálam, el kell fogadni. Azt viszont nem tagadhatom, hogy kicsit izgatott voltam, amikor végre valahára nagykorú lettem. Fura ebbe belegondolni, főleg úgy, hogy előttem az érettségi, az egyetem, az egész élet. Olyan ez, mint egy folyton pörgő körhinta, amiből legszívesebben azonnal kiszállnék. Mindazonáltal nem hagyhatlak titeket bejegyzés nélkül, még akkor sem, ha történetesen ma van az én nagy napom. Összeszedtem nektek 10 dolgot, amit én kevéske éveim alatt megtanultam.