Ugrás a fő tartalomra

Ennyit olvastam szeptemberig

Sziasztok!

Biztos vagyok benne, hogy most egy hosszú-hosszú bejegyzésre számítotok. 
De hát ki volnék én, ha nem cáfolnék rá mindenre, amiben valaha is hittetek?
Nem adnám önmagamat, az biztos. 
Következzék hát a világ legrövidebb blogbejegyzésének közzététele:
 Régebben elég keveset olvastam. Többet, mint bárki, akit addig ismertem, de azért nem eleget. Ebben az évben, nem... módosítok: azóta, hogy elkezdtem ezt a blogot, valamiért sokkal intenzívebben rákapcsoltam az olvasásra. Tudjátok, én büszke vagyok erre a változásra, és arra is, hogy ettől függetlenül nem csökkent drasztikusan a teljesítményem, sőt... Tehát a számok:

2016. Január: 5
2016. Február: 8
2016. Március: 10
2016. Április: 6
2016. Május: 3
2016. Június: 8
2016. Július: 14
2016. Augusztus: 18
2016. Szeptember: 14

Összesen tehát: 87 (nyugtassatok meg, hogy jól számoltam.) 

Ennyi lett volna mára. Ti mit olvastatok legutoljára, mit olvastok most? Írjátok meg kommentben :) 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Még 10 aranyköpés, mert csak

Sziasztok!
Az első ilyen posztomat még augusztusban tettem ki, de elég népszerűnek bizonyult. Most, hogy már vége a tanévnek, arra gondoltam, hogy hozok nektek még 10 aranyköpést, amit az én drága osztályomnak köszönhetek, illetve egy kis újítás által a családomnak is. Ha készen álltok arra, hogy teljes lefáradjatok, olvassátok tovább!

A 10 legfontosabb dolog, amit 18 év alatt megtanultam

Sziasztok!
A világon két fajta ember létezik: aki szereti a szülinapját és aki nem. Ennek alapján én valami szuper képességű mutáns lehetek, mert engem nem érdekel különösebben ez az egész. Az ajándéknak persze örülök, de nem visítozom és nem ébredek gyomorgörccsel a születésnapomon. Ez valami gyári hiba lehet nálam, el kell fogadni. Azt viszont nem tagadhatom, hogy kicsit izgatott voltam, amikor végre valahára nagykorú lettem. Fura ebbe belegondolni, főleg úgy, hogy előttem az érettségi, az egyetem, az egész élet. Olyan ez, mint egy folyton pörgő körhinta, amiből legszívesebben azonnal kiszállnék. Mindazonáltal nem hagyhatlak titeket bejegyzés nélkül, még akkor sem, ha történetesen ma van az én nagy napom. Összeszedtem nektek 10 dolgot, amit én kevéske éveim alatt megtanultam.