Ugrás a fő tartalomra

A karácsonyról #5 - Téli versek

Sziasztok!

Ha azt mondom, hogy csak azért most teszem ki a bejegyzést, mert tegnap annyira lefoglalt a töri tz-re való felkészülés, hogy egyszerűen képtelenségnek láttam azt, hogy leüljek és megírjam a bejegyzést, elhiszitek? Gondoltam. Olyan szkeptikusak vagytok! Pedig tényleg tanulnom kellett, vagy valami olyasmi... 
Ahogy ígértem, ma a kedvenc, télről szóló vagy a tél toposzához kapcsolódó verseimet gyűjtöttem egybe. Nem sok hozzáfűznivalóm van, csupán annyi, hogy élvezzétek a költészetet, és hangolódjatok rá egy kicsit a zord télre.

Ady Endre: Egy jövendő karácsony


Jön a karácsony fehéren
S énhozzám is jön talán majd
Valaki a régiekből.



Csöndesen lép a szobámba
S én köszöntöm: »Béke, béke.«
A küszöbön sápadt orvos.



És szorongva szól a vendég:
»Ma karácsony van, karácsony,
Emlékszel a régiekre?«



És bámulva és vidáman
És kacagva mondom én majd:
»Ma karácsony van, karácsony.«



És szorongva szól a vendég:
»Valami tán fáj a multból?«
Megmozdul a sápadt orvos.



És bámulva és vidáman
És kacagva mondom én majd:
»Hiszen én még sohse éltem.«



És hörögve mondom én majd:
»Ki a szobámból, pogányok.«
Döng az ajtóm és bezárul.



És hörögve mondom én majd:
»Hiszen én meg se születtem.
Karácsony van, száll az angyal.«



És a nagy, szomoru házban
Zsoltárokat énekelve
Hajnalig várom az angyalt.

József Attila: Tél

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
Csorbát, töröttet s ami új meg ép,
Gyerekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
S rászórni szórva mindent, ami szép.
Dalolna forró láng az égig róla
S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!

Radnóti Miklós: Téli vasárnap

Arany késként villan a napnak fénye a fák közt
és füstölve siklik az úton a friss nyomokon
s távol nagyokat hasogat a kemény levegőből,
síkos arany domb őrzi ott örömét!

Ó, most síkos a lomha gond is, füttyentve kicsúszik
melegéből és csönd s a havon vékony repedés
jelzi tünése nyomát, míg nyugodt dobogással
takarítgat utána a szív.

Nézd! asszonyod arany kontya s két síje
külön megcsillan a lejtőn s eltűnik lobogón;
lenn hó pora bújtatja s egy enyhe kanyar.

Ó, fend hóhoz a léced! csisszen az s kinyitja előtted
az erdőt és mögötted újra kezet fog a szél
s az utat szegő fák sora tanakodva nézi tünésed!

(Este)

Jó fáradtság pirul és szerelem az asszonyok arcán
s a ház falánál odakinn, csöpögőn sorakoznak
a ködben a lécek. Ezüst esti világ ez! fölötte
az égen sötét koszorúba gyűlik a holnapi hó.

Babits Mihály: Az előkelő tél

Olyan halk és hideg idő van,
halk és hideg, halk és hideg:
hallani szinte suhanóban
a gyöngyház égen a telet.
Selymesen száll ő rongyaink közt
s arcba legyez, bár semmi szél...
Óh láthatatlan, hűvös angyal,
előkelő, gyönyörü Tél!

S a hó is itt lesz nemsokára
s minden egyszerre eleven.
Aki rápillant ablakára,
fehér apácák végtelen
meneteit véli vonulni,
s ki boltbul az utcára lép,
lágy-fehér könnyek ostromolják
kemény csomagjait s szivét.

Estefelé kitisztul néha,
a csillagok kilátszanak
s mint gyermekek állunk alélva
egy nagy karácsonyfa alatt,
amelynek ágát föl nem érjük,
de gyertyás fénye ránk sajog:
gyertyásan és csufolva néznek
a karácsonyi csillagok.

Kányádi Sándor: Egy fenyőfára

fiatalon karácsonyfásan
állt a csillagok s önnön
illatának áhítatában

férfikorába érve áldón
strázsált mint a Megváltó
szobra a Corcovádón

zord telek hosszú Golgotája
lankasztotta öregedőben
ágait pietába

ledöndült és fekszik a tiszta
forgácsok gyolcsán
lecsupaszítva

Remélem, ti is ugyanannyira odavagytok ezekért a versekért, mint én! Szerintem mind egytől egyig csodálatos.  A négy kedvenc költőmtől hoztam őket nektek. (Ady az abszolút kedvenc, de... ki tud a sok közül választani?) Ti milyen verseket szerettek? Véleményeiteket, gondolataitokat, észrevételeiteket írjátok meg kommentben!
Üdv: Kriszti :) 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Back To School #2 Tippek, amiket (talán) még nem hallottál

Sziasztok!

Ez a második Back To School bejegyzésem, amelyben próbálok olyan tanácsokat, amelyeket talán még nem hallottatok! A szeptember elkezdődött: ez a nagy tervezgetések időszaka, tudjátok, amikor elhatározzátok, hogy na, akkor ebben az évben tanulni fogok! Hogy ez meg fog-e történni vagy sem, az nagyban múlik rajtatok, illetve azon, hogy milyen tanácsokkal próbálnak segíteni titeket. A tervek mellett ugyanis fontos, hogy tudd, hogyan állj hozzá, mit tegyél és mit ne tegyél. Hát... most nézzük át, mit javaslok én!

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.