Ugrás a fő tartalomra

2016. December

Sziasztok!

A blogon talán nem észrevehető, de egyébként egy nagyon pontos és precíz ember vagyok, aki már attól is kész van, hogy elalszik, miközben jóval félórával előbb beér a suliba, mint mások. Na ja, ez vagyok én. Tényleg sajnálom, hogy ennyit késtem, de valahogy minden más belefért az időmbe, csak ez a szegény, jelentéktelen posztocska nem. Viszont, elkezdett üzemelni a blog facebook oldala, ahol kissé szabadabb stílusban fogok írni, és valószínűleg jóval többször, mint ide. Ha kíváncsiak vagytok a mindennapos agymenéseimre, nézzetek körül, lájkoljatok, kommenteljetek, hogy a frissülő bejegyzésekről ITT is értesülhessetek. 


1. Dragomán György: Máglya (moly.hu)
"Mi ​​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást."
Egy barátnőm ajánlotta ezt a könyvet, mondván, hogy egyszerűen fantasztikus. Mivel ő is szereti Agatha Christie-t, úgy döntöttem, hiszek neki, és teszek egy próbát. Egészen idáig még nem hallottam Dragomán Györgyről, de élénken érdeklődni kezdtem iránta. A Máglya valóban egy csodálatos és szívszorongató könyv, amibe ha másért nem is, legalább a stílusáért megéri belekezdeni. Nem mintha ez lenne az egyetlen jó tulajdonsága, ugyanis tényleg remek, bár sokakat talán zavarhat a könyv tördelése, és felkavarhatja a tartalma is. 

2. Baráth Katalin: A türkizkék hegedű (moly.hu)
"Az ​​1910-es évek, kisvárosinak semmiképpen sem nevezhető Budapestjén eltűnik egy árva kisfiú. Nem különös eset ez, a pezsgő, élettel teli fővárosban mindennap történnek ennél különösebb dolgok is – csak éppen Dávid Veron ezt nem hagyja annyiban. A Nő című feminista lap munkatársaként kívülről ismeri a várost, és barátnőjével, a tündöklő szépségű, csábos Marával együtt nyomozni kezd. A gyanú hamarosan egy ördögi alakra terelődik, egy bizonyos Szászi Barabásra, aki vallásos lózungokkal – és persze sármos külsejével – vonzza magához a gyermek után áhítozó nőket. Veron és Mara nyomozópárosához csatlakozik egy délceg, jóképű sírkőfaragó is (aki nem utolsó sorban az eltűnt kisfiú nagybátyja), hogy hármasban kezdjék üldözőbe venni a velejéig gonosz Szászi Barabást. Balatonfüreden keresztül egészen Abbáziáig követik, ahol olyan titkos üzelmekre bukkannak, amely az egész Osztrák-Magyar Monarchia jövőjét katasztrofálisan és végzetesen befolyásolhatják.
A szerző első regénye, A fekete zongora átütő sikere után az olvasók ismét felejthetetlen kirándulást tehetnek a Monarchia korába a Baráth Katalintól megszokott élvezetes stílusban, fergeteges humorral és felejthetetlen szereplőkkel."
A magyar szerzők mostanában elkápráztatnak. Vagy legalábbis többnyire. Baráth Katalin neve ugyanúgy ismeretlen volt számomra, mint Dragomán Györgyé, vagy úgy egyáltalán a magyar szerzők feléé. Nagy fogyatékosság, de igyekszem leküzdeni. Sikerült a sorozat második kötetével kezdenem, mert naná, hogy félrenyúltam a polcon, de hát nem is én lennék, ha minden úgy jönne össze, ahogy én szeretném. Mindazonáltal A türkizkék hegedű meglepett és tovább erősítette a hitemet a magyar írókban. Nyelvileg jól összerakott könyv volt, remek alaphangulattal és egy imádnivaló főszereplővel. 

3. Mészáros Dorka: Én vagy senki (moly.hu)
"2014 nyarán tizenegy kamasz titokzatos üzenetet kap, amelyben ennyi áll: 7-11. Eleinte csak zaklatásnak vélik a dolgot, július tizenegyedikén azonban valaki megpróbálja megmérgezni őket: hárman meghalnak, egyikük zárt osztályra kerül. Heten maradnak. Pont egy évvel később ismét megindulnak az üzenetek: 7-11. Az életben maradt négy fiú és három lány úgy dönt, saját kezébe veszi a nyomozást, hogy kiderüljön, ki vadászik rájuk.
A hét kamasznak meg kell tanulnia elfogadni egymást, és feldolgozni a fájdalmas múltat, hogy a rejtélyes gyilkos nyomára bukkanjanak, mielőtt túl késő lesz. Mert az idő egyre fogy: kevesebb mint egy hónapjuk maradt…"
Már éppen elbíztam volna magamat, és utat engedtem a magyar írók iránti imádatomnak, amikor kézbe vettem ezt a könyvet. Tudhattam volna, hogy előbb-utóbb a kezembe kerül egy selejtes darab is, de ki gondolta volna, hogy pont ez a kötet lesz az? Jól kezdődött, a tempója is, a stílusa is megfelelő volt, le sem tudtam tenni. Aztán a felénél rájöttem, hogy marhaság az egész. Remélem, Mészáros Dorka legközelebb kihagyja a krimis kliséket, és elfelejti az összes nyomozós sorozatot is, mert úgy tűnik, túl nagy hatással vannak rá. 

4. Alessandro Gatti: A Kobra bosszúja (moly.hu)
"Ki az a Kobra?
Ti is nagyon várjátok már, miképp folytatódik a három jóbarát története? A regénysorozat egyre nagyobb meglepetéseket tartalmaz!
A Sherlock, Lupin és én-sorozat 7. részében Irene visszatért az apjával Londonba, ahol újra találkozik két jó barátjával, Sherlockkal és Arsene-nel. De nincs ideje, hogy örüljön az újbóli találkozásnak, mert a ház törékeny békéjét különös esemény zavarja meg: Horatio Nelson, Adlerék nélkülözhetetlen főkomornyikja egyszerűen eltűnik, mindössze pársoros üzenetet hagy a családnak.
Irene biztos benne, hogy a váratlan esemény mögött valami furcsaság rejtőzik, és elhatározza, hogy barátai segítségével nyomozni kezd. A főkomornyik eltűnése egy titokzatos bűncselekménnyel áll kapcsolatban, amely a londoni dokkokban történt. A rejtély gyökerei a távoli, varázslatos indiai gyarmatokra, egy törpékből álló indiai bérgyilkos szektához nyúlnak vissza…"

Gatti egyszerűen elvarázsol. Én nem tudom, hogyan, miért, mikor, de beleszerettem ebbe a könyvsorozatba. Tetszik, ahogyan a karaktereit kezeli, hogy hű marad az eredeti történetekhez, miközben sokkal többet kihoz belőlük, mint amennyi az elvárható lenne egy feldolgozástól. Izgalmas, rejtélyes és mégis végig könnyed. 

5. Carina Bartsch: Cseresznyepiros nyár (moly.hu)
"Nem létezik olyan lány, aki elfelejtené, milyen is volt az első szerelem ezt senki sem tudja jobban, mint Emely. Hét év után találkozik ismét Elyas-szal, a jó megjelenésű, kedves, és világítóan türkizzöld szemű sráccal. Legjobb barátnőjének bátyja, aki már egyszer teljesen összezavarta az életét, és ezeket a sebeket még mindig mélyen magában hordozza. Emely teljes szívéből utálja őt. Sokkal inkább a rejtélyes, e-maileket író Lucára irányítja a figyelmét, aki az érzékeny és romantikus üzeneteivel megérinti a szívét. A két férfi különböző irányba tereli Emelyt, akinek el kell döntenie, melyik közülük, aki megmutatja neki az igazi énjét. De vajon tényleg beleszerethet valaki egy ismeretlenbe, vagy jár egy második esély az első szerelmednek?"
A romantikus könyek 90%-val ki lehet engem kergetni a világból. Nem is igazán kedvelem az ilyen nyálas sztorikat, dacára annak, hogy pontosan ilyet pötyögök szabadidőmben. Valahogy nem köt le az enyelgés, a szexjelenetek, amik többnyire szükségtelenül hosszúra nyúlnak és túlságosan részletesek ahhoz, hogy bármiféle érzelmi töltetet felfedezhessen benne az ember, kiakasztanak. (Nem úgy értem, ahogy gondoljátok, de most nem fejtem ki hosszan, készül erről egy bejegyzés.) A Cseresznyepiros nyár meglepően humoros könyv, ami a sablon megoldásokat variálva egy egészen élvezhető művé növi ki magát. Nekem tetszett, ami nagy szó. 

6. Jeanne Birdshall: A Penderwick lányok (moly.hu)
"Nyári ​​történet négy nővérről, két nyúlról és egy nagyon érdekes fiúról. A lányok négyen vannak, s bár nagyon különböznek egymástól, igazi testvéri összetartás van közöttük. Rosalind megbízható és gyakorlatias, Skye makacs és „az igazság bajnoka”, Jane álmodozó és regényt ír, a kis szégyellős Betty pedig egy lépést sem tenne a hátára erősített pillangószárnyak nélkül. Amikor a lányok nyaralni mennek az őket rajongásig szerető apjukkal, hatalmas a meglepetés: a várt barátságos, de mégis rozzant házikó helyett egy igazi vidéki kastélyban találják magukat. Hamarosan felfedezik a vadul burjánzó kert minden zegét-zugát, a padlás kincseit, a szelíd nyulakat és a kedves házvezetőnőt, aki a környék legfinomabb kalácsát süti. Ám az igazi meglepetés a birtok tulajdonosának fia, aki belevaló társuk lesz a kalandokban. A beképzelt és rideg tulajdonosnő koránt sincs úgy elragadtatva a lányoktól, mint a fia. Folyton arra figyelmezteti őket, hogy lányoknak mi való és mi nem. A szabályokat persze ő állítja fel. A lányok igyekeznek, de valami miatt mindig bajba kerülnek. De hát mit ér a nyaralás kalandok nélkül. Ezt a nyarat a négy Penderwick lány sosem felejti el."
Szeretnivaló, humoros és végtelenül egyszerű történet, amelyet felnőtt és gyerek egyaránt élvezhet. Engem az elejétől a végéig lekötött, szépen megfogalmazott, nem túlírt és nem is túlságosan lebutított verziója egy sokszor hallott nyári kalandnak, amelyet a szereplők nem fognak elfelejteni. Engem újból gyerekké tett egy rövid időre, azt éreztem, hogy én is ott vagyok velük, élvezem a futkározást és focit, miközben soha nem is szerettem az ilyeneket. Érdekes, hogy milyen érzéseket válthat ki az emberből egy könyv, nemde? 

7. Molnár T. Eszter: Stand up! (moly.hu)
"Akinek egy szomorú stand-upos az apja, rossz arcokkal kavar a nővére, antiszociális az öccse, a nagynénje meg mindenbe beleszól, az nem véletlenül tölti a vasárnapokat egy kutyamenhelyen. Bakos Virágnak elég oka lenne rá, hogy magába forduljon, de szerencsére nemcsak a humora jó, hanem van egy hűséges aranyhörcsöge, pár jó fej osztálytársa és egy igazi barátnője is. Aztán egyszer csak nyomulni kezd rá az a két srác, akiknek a legkevésbé kellene. Virág hamarosan a társaság peremén találja magát, megtapasztalja a féltékenységet és a kirekesztést, ám egy szétesőfélben lévő család egyetlen normális tagjaként nem sok ideje van sajnálni magát.
Tanítás után vacsorát főz, leleplez egy rablóbandát, vagy az apját hozza össze egy szimpatikus nevelőanya-jelölttel. Csak ezek után jut ideje elgondolkozni azon, hogy mennyit ér a barátság, és érdemes-e bevállalni a sebezhetőséget a szerelemért cserébe."
Sokat hallottunk, olvastunk már kamaszokról szóló könyvekről, amelyekkel a magyar írók többsége már bepróbálkozott, ennek ellenére kevés igényes munka született. A Stand up! több szempontból is más, mint a többi, de ezt nem fejtegetném, szerintem a fülszöveg mindent elárul. Amellett, hogy ezúttal nemcsak a szerelemről és a pasikról megy a vita, a könyv humora és a stílusa is teljesen más, mint a többi, mondjuk, hogy mindkettő van az írónőnek. Engem felvillanyozott, hogy van ilyen is, úgyhogy szívből ajánlom mindenkinek. 

8. Szabó Tünde: A hacker (moly.hu)
"Vége az őszi szünetnek, és Bennett titokzatos internetes barátja még mindig nem jelentkezik. A lány végül Adriennhez és Kareszhez fordul segítségért. Hamarosan kiderül, hogy határozott elképzelései vannak arról, mit is kell Adriennek tennie, kezdve azzal, hogy belép a fizikaszakkörbe… Természetesen megérkezik a következő pendrive is. Adrienn úgy dönt, továbbadja Márknak abban a reményben, hogy többet nem is hall felőle, de mindez hiú ábránd: a srácnak szüksége van a segítségére, és ezzel kezdetét veszi a közös nyomozás.
Mindeközben Adrienn egyre közelebb kerül Zsidai Dórához, aki talán be tudja bizonyítani, hogy az édesapja ártatlan. Talán. És ha valóban ártatlan."
A Balla Adrienn sorozatról már sokszor írtam, ugyanis az egyik kedvenc könyvsorozatommá vált az idők során. Nem mintha annyi könyvsorozatot olvasnék, de na. Szabó Tünde tehetséges író, aki nemcsak a szavakkal, hanem a karaktereivel is ügyesen bánik, ráadásul valami fantasztikus módon meg is tudja jegyezni, hogy ki kivel áll rokonságban és ki kinek a kicsodája. Én gyakran összezavarodtam olvasás közben, de mindezek ellenére számomra az egyik legjobb magyar ifjúsági regény marad A hacker. 

Mint látjátok, decemberben a szünetet teljesen eltékozoltam, és ahelyett, hogy olvastam volna, elkezdtem sorozatot nézni, intenzívebben blogolni és írni. Ennek köszönhetően csupán 8 könyvet sikerült elolvasnom, ami nem rossz, bár korántsem a legjobb eredményem az évben, az biztos. Ezt leszámítva elégedett vagyok az évemmel és a decemberi olvasmányaimmal is, még akkor is, ha akadt köztük kakukktojás is. Dragomán György Máglyáját emelném ki mindenek előtt, ugyanis az tényleg egy olyan mű, amit mindenkinek tudok ajánlani érdeklődéstől függetlenül. 

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésemet, remélem tetszett. Ti miket olvastatok decemberben? Hogy zártátok le az éveteket? Mit terveztek 2017-re? Véleményeiteket, gondolataitokat, észrevételeiteket írjátok meg kommentben!
Üdv: Kriszti :)

Megjegyzések

  1. Ez teljesen ismerős érzés, pláne hogy a csáladban csak én vagyok az egyetlen pontos ember:D amikor ana visz suliba mindig idegbajt kapok, hogy odaérünk-e.
    Nagy hobbim az olvasás és örülök hogy idetaláltam mert ötletekhez jutok. Köszi neked ;)

    Üdv: Laura (itisdefinitelylaura.blogspot.hu)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm a kommentedet!
      Számomra is ismerős az, amit te mondasz: kiakasztó, amikor más miatt úgy érzed, tuti nem érsz oda időben, legyen szó suliról, találkozóról, bármiről. Örülök, hogy a bejegyzéseim által új könyveket ismerhetsz meg, hogy ötleteket szerezhetsz.
      Üdv: Kriszti :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.

Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 1-2.

Sziasztok!

A bejegyzések megírása mindig hosszú folyamat, ezt mindenki tudja. Még egy egyszerű, átlagos cikket is ki kell(ene) dolgozni, megszerkeszteni, átnézni és kijavítani, nemhogy egy nagyobb lélegzetvételű, nehéz posztot, egy olyat, mint amilyen ez is lesz. Hetek óta próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy végre letudhassam ezt a kritikát is, de csak most jutottam odáig, hogy le is írjam őket. Remélem, hogy teljesen érthető, megfelelő mértékben határozott és őszinte leszek majd.  Kezdjük hát bele a rettegett Egy ikerpár titkos naplója című könyvsorozat első két részének remélhetőleg átfogó kritikájába!