Ugrás a fő tartalomra

KÖNYVAJÁNLÓ Katherine Paterson: Híd Terabithia földjére

Sziasztok!

Jelenet a Híd Terabithia földjére c. filmből
Ismételten egy könyvajánlóval érkeztem. Erről a könyvről még életemben nem hallottam, és még a filmet sem láttam soha, így azt sem tudhattam, mi vár rám. Egy szép napon, amikor éppen közösségi szolgálaton voltam a könyvtárban, egy srác lépett be az ajtón, és kipakolt vagy tíz könyvet. Köztünk szólva elég tudálékosnak tűnt, és úgy látszott, nagyon büszke arra, hogy ennyi mindent el tudott olvasni egy hónap alatt. Lényeg a lényeg, hogy ez a darab is ott hevert valahol a tekintélyes kupacban (oké, gyerekkönyvekről beszélünk, szóval annyira nem volt tekintélyes). A könyvtárosnéni, ahogy szokása, megkérdezte a fiút, hogy melyik könyv tetszett neki. A tapasztaltabb olvasóktól mindig tanácsot kér, főleg ha olyan könyvekről van szó, amiket ő maga nem ismer. Tehát szóba jött ez a kötet is, mire megkérdezte tőlem, hogy esetleg én olvastam-e. Töredelmesen bevallottam, hogy még nem, ő pedig azt mondta, kár, mert szerinte tetszene nekem. Mivel vékonynak és semmitmondónak tűnt, vállvonogatva hozzácsaptam a saját (csak, hogy menőzzek: a srácénál sokkal magasabb) kupacomra, és hazahoztam. 


Információk

Az íróról

Katherine Paterson Kínában született 1930-ban, 5 éves korában azonban családját kényszerítették arra, hogy elhagyja az országot. A Keresztény Presbiteriánus Iskolában tanult, ahol a keresztény tanítási elveket és a Bibliát tanulmányozta. Több díjat is kiérdemelt a könyveivel, melyek közül több magyarul is megjelent. A Nagy Gilly Hopkinst Göncz Árpád fordította, ezt később rádiójátékként is bemutatták. A Híd Terabihia földjére című könyvéből filmet készítettek. A Csillagnézőt az Animus Könyvkiadó megbízásából Mátrai Edit fordította. 

A könyvről

Eredeti cím: Bridge to Terabithia
Műfaj: fantasy, ifjúsági irodalom
Korhatár: - (nincs, de én azért nem adnám egy tizenkét éven aluli gyerek kezébe... később kifejtem, miért)
Szemszög: E/3
Kiadó: Beholder Kiadó
Eredeti kiadás éve: 1977
Magyarul megjelent: 2007
Fordította: Novák Gábor
Oldalszám: 154
Ár: 1998 Ft
Molyértékelés: 89%
Fülszöveg:
"Jess Aarons hőn áhított vágya, hogy ő legyen az ötödik évfolyam leggyorsabb futója. Egész nyáron edz, és alig várja, hogy lássa osztálytársai arcát, amikor mindegyiküket legyőzi. Az iskola első napján azonban egy új lány átmerészkedik a fiúk felére a játszótéren, és mindenkit maga mögött hagy.
Ez bizony nem túl ígéretes kezdet egy barátságnak, Jess és Leslie Burke mégis elválaszthatatlan társakká válnak. Leslie hatalmas képzelőerővel rendelkezik. Ő és Jess megalkotják Terabithiát, a varázslatos erdei királyságot, ahol ők ketten királyként és királynőként uralkodnak, és ahol az egyedüli korlátot fantáziájuk szabja. Aztán egy reggel szörnyűséges tragédia történik. És amikor Jessnek meg kell birkóznia ezzel a borzalommal, hirtelen ráébred, mekkora erőt és bátorságot adott neki Leslie."
A könyv Híd a túlvilágba címmel is megjelent.

A véleményem
Figyelem! A következőkben a bejegyzés SPOILERT tartalmazhat. 
Csak saját felelősségre olvassák!

A történet

Jess egy farmon él valahol Washington közelében. Négy lánytestvére van, ami olykor igazi átok, édesapja rengeteget dolgozik, míg anyja próbálja a gyermekei segítségével vezetni a háztartást. Egy napon a közeli Perkins-tanya előtt feltűnik egy autó, új szomszédok érkeznek. Jess nemsokára megismerkedik Leslie-vel, a fiúsan öltözködő, okos és élénk lánnyal, aki pillanatok alatt kettétöri az álmait, miszerint ő lesz az ötödik osztály leggyorsabb futója. Ennek ellenére mégis összebarátkoznak, és megépítik Terabithiát. Jess a lány egyetlen barátjává  válik, minden titkukat megosztják egymással, miközben együtt uralkodnak az erdei birodalom népe felett. Az élet azonban csúnyán kibabrál velük, egy nem várt tragédia örökre megváltoztatja Jess életét. 

"Jess hitt neki, mert az erőd félhomályában minden lehetségesnek látszott. Ők ketten egy egész világot uraltak, ahol nem voltak ellenségek, nem volt Gary Fulcher, Wanda Kay Moore, Janice Avery, sem Jess saját félelmei és hiányosságai, és a Leslie által kitalált, Terabithiára támadó ellenségek sem győzhetik le őket."

Először is: Ha azt hiszed, ez egy gyerekkönyv, tévedsz! Gyerekekről szól ugyan, de nem gyerekeknek, és higgyétek el, hogy a kettő között óriási a különbség. Én egészen biztosan nem adnám egy tízéves gyerek kezébe, mert szerintem nem tudná felfogni a lényeget. A könyv üzenete valahol a tudata perifériáján lebegne, és egy nyomasztó gondolatot ébresztene benne; a halál, a végesség tudatát. (Bocs, előbújt belőlem az író.) Túlságosan sok mindent rejt magában ez a könyv ahhoz, hogy egy kisgyerek igazán megértse.

A stílusa nem nyűgözött le, bár azt meg kell hagyni, az egyszerű fogalmazásmód, a sok metafora és a minden oldalon előbukkanó természeti hasonlatok filmszerűnek láttatják a történetet. Könnyen olvasható, szinte már-már könnyed hangvételű iromány, amely olykor az ember elevenébe talál. Figyelem! Elgondolkodtató kérdések következnek: Miért van az, hogy néhány gyerekkönyv sokszor úgy betalál? Hogy mély, különleges érzéseket keltenek bennünk? Hogy egy egész életre szóló tanulságokat vonunk le, miközben gyermeteg kalandokat élünk át? Miért a gyerekek szemén át látjuk meg az igazságot? 

Sajnos egyikre sem tudom a választ. Ennek ellenére biztos vagyok abban, hogy ez a könyv nem csak engem hatott meg. Az utolsó néhány fejezetet csak nehezen bírtam elolvasni, mert olyan gyorsan ütött be a változás. Egyik pillanatban még a fellegek fölött szárnyaltunk, éreztük, ahogy a boldogság körüllengi az egész világot, a másikban pedig mélyrepülésbe kezdtünk, komor és sötét lett minden. És higgyétek el, a becsapódás nagyon fájt. 

A karakterek

May Belle és Jess 
Jess Aarons családi helyzete korántsem valami fényes. Az apja kora reggeltől késő estig dolgozik, hogy fent tudja tartani a farmot és enni adhasson a gyerekeinek. Jess szinte sosem találkozik vele, de mindenáron bizonyítani szeretne neki. Édesanyja ideges természetű nő, aki sajnos mindig egyetlen fiát szemeli ki, ha házimunkáról van szó. Legkisebb testvére Joyce Anne folyamatosan sír, May Belle nem hagyja békén, Ellie és Brenda pedig csak magukkal törődnek. Jess rettenetesen boldogtalan, egyetlen célja az, hogy az ötödik osztály leggyorsabb futója lehessen, és ezt a hírt büszkén újságolhassa el édesapjának. Remekül rajzol, de nincs pénzük festékre vagy papírra, ezek túl nagy kiadások volnának. Kedvenc tanára, Miss Edmunds zenét oktat, ő az egyetlen, aki elismeri és dicséri művészi tehetségét.

"Néha úgy tűnt számára, az élete olyan kényes, akár egy pitypang. Egy apró fújás bármilyen irányból, és menten darabokra hullik."

Jelenet a Híd Therabithia földjére c. filmből.
Leslie Burke teljesen más környezetben nőtt fel. Sokáig Arlingtonban élt a szüleivel, akik mindketten írók, de később, közös döntés alapján, a Perkins-tanyára költöztek. Apját és anyját a keresztnevükön szólítja, művelt, élénk lány, aki nem törődik azzal, ki mit gondol róla. Minden félelem nélkül lép a fiúk mezejére, és könnyedén legyőzi őket a futásban. Nagyon magányos, egyetlen barátja Jess. Fantáziájának nincs határa, bátor, szinte vakmerő kislány. 

"Kényszerítette, hogy hátrahagyja régi önmagát, és belépjen az ő világába, aztán amikor túl késő lett volna visszatérni, de még nem rendezkedett be otthonosan, itt hagyta partra vetve... akár egy űrhajóst, aki egyedül bolyong a holdon. Egyedül."

További szereplők: Janice Avery, aki félelmetes óriásnak tűnik, pedig neki is van szíve; Bill és Judy, akik Leslie liberális gondolkodású szülei; Miss Edmunds, a gyönyörű hangú tanárnő, aki igenis törődik Jess-szel; Mrs. Myers, az osztályfőnök és Terrien herceg, akinél hűségesebb szereplőt nehéz volna elképzelni. 

Zoey Deschanel Miss Edmunds szerepében.



Kinek ajánlom?
- aki nem vágyik happy endre
- aki elmerülni a gyermekek varázslatos világában
- aki rövid olvasmányt keres

Megjegyzések: 
A könyvből később nagy sikerű filmet készítettek, azonos címmel. Leslie szerepét Anna Sophia Robb játszotta, akit a később a Carrie naplója című sorozatban láthattunk, Jess-t pedig az Éhezők viadala sztárja, Josh Hutcherson alakította. Miss Edmunds szerepét Zoey Deschanel kapta meg. Én még nem láttam a filmet, de kíváncsi vagyok rá, ugyanis sok lehetőséget látok a könyvben. 

Ti szerettek gyerekkönyveket olvasni? (Még akkor is, ha valójában nem adnátok egy gyerek kezébe sem?) Ti láttátok/olvastátok a Híd Terabithia földjére-t? Mit gondoltok róla? A film vagy a könyv jobb? Véleményeiteket, gondolataitokat, megjegyzéseiteket írjátok meg kommentben! Köszönöm a figyelmet :) 








Megjegyzések

  1. Én láttam a filmet,nagyjából 4szer. Imádom imadom imadom. Eddig nem tudtam,hogy könyv is van belőle, de most hogy irtál róla a hétvégén mindenképpen beszerzem��

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Köszönöm a kommentedet :)
      Örülök neki, hogy megismertettelek a könyvvel, remélem az is ugyanannyira fog tetszeni, mint a film.
      Üdv: Kriszti :)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Back To School #2 Tippek, amiket (talán) még nem hallottál

Sziasztok!

Ez a második Back To School bejegyzésem, amelyben próbálok olyan tanácsokat, amelyeket talán még nem hallottatok! A szeptember elkezdődött: ez a nagy tervezgetések időszaka, tudjátok, amikor elhatározzátok, hogy na, akkor ebben az évben tanulni fogok! Hogy ez meg fog-e történni vagy sem, az nagyban múlik rajtatok, illetve azon, hogy milyen tanácsokkal próbálnak segíteni titeket. A tervek mellett ugyanis fontos, hogy tudd, hogyan állj hozzá, mit tegyél és mit ne tegyél. Hát... most nézzük át, mit javaslok én!

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.