Ugrás a fő tartalomra

Kordos Szabolcs: Luxushotel, Hungary

Sziasztok!

A magyar könyvekről még mindig nem tartok túl sokat, annak ellenére sem, hogy mostanában komolyan rengeteg pozitív élményt szereztem velük kapcsolatban. Mintha szándékosan gúnyolódnának rajtam vagy nem tudom... A lényeg az, hogy a következő kötetet csupán azért vettem meg, mert a) volt kuponom és b) mert kellett a kihíváshoz. Nem gondoltam volna, hogy ilyen érdekes lesz.
Információk


Az író

Kordos Szabolcs kortárs író, újságíró művei:

- Luxushotel, Hungary
- Taxisvilág, Hungary
- Turista from Hungary
- Eszem-iszom, Hungary
- Airport, Hungary
- Tilos a belépés

A könyv

Műfaj: humoros, bulvár
Szemszög: E/1
Korhatár: 12+
Kiadó: XXI. század
Kiadás éve: 2012
Ár: 2990 Ft
Oldalszám: 272
Molyértékelés: 82% (115 csillagozás)
Fülszöveg:
"Egyedülálló küldetésre vállalkozott a könyv szerzője, Kordos Szabolcs. Bejutott a budapesti luxusszállodák diszkrét és zárt világába, ahol a titoktartás a legdrágább szolgáltatás, és gyakran az ember maga az árucikk. Az író hónapokat töltött az ötcsillagos ipar szorgos hangyáival és csúcsragadozóival, hogy megtudja, mi zajlik valójában a forgóajtón túl. Az informátorok előbb-utóbb megnyíltak: meséltek a sztárok vad partijairól, eltusolt politikai botrányokról, a lobbiban hallgatózó kémekről, a bogaras vendégekről, de nem feledkeztek meg saját szennyesük kiteregetéséről sem. Beszéltek, mert már túl sokat láttak ahhoz, hogy hallgassanak. Ismerje meg a belvárosi luxushotelek életét a takarítónő, a boy, a recepciós és a menedzser szemszögéből. Lépjen be velük a lakosztályokba és az alagsori folyosókra, meglátja, hogy ez a világ romantikusabb, romlottabb és főként sokkal izgalmasabb, mint azt valaha gondolta volna."

A véleményem


Tudjátok, én sajnos nem abban a korban nőttem fel, amikor a nyomtatott sajtó a mindennapos hírszerzés legfontosabb eszköze. Amikor megszülettem, már volt internet, telefon, tévé, és mire abba a korba értem, hogy érdekeljem engem a világ, már meg is kaptam az érintőképernyős tévét a mobilnettel. Ez persze nem azt jelenti, hogy sosem olvastam újságot, sőt! A Látkép, a 3. évezred, az IPM, a History, a Múltkor meg a Rubicon is a kedvenc lapjaim közé tartozik, de, amíg még működött az egyetlen értelmes tinimagazin, vagyis az IM, addig azt is minden hónapban megvettem. De a napi- és hetilapok világában egyáltalán nem vagyok otthon, és ilyesféle tényfeltáró cikkeket sem igen olvastam még, legalábbis ilyen témában biztosan nem.

Rengeteg meglepő, undorító és felháborító dolgot tudtam meg a luxushotelek szokásairól és mindennapjairól. Néha már úgy voltam vele, hogy ez nekem sok, de azért tovább olvastam. Már hogyne tettem volna ezt! 

A könyvnek olyan stílusa van, hogy egyszerűen képtelen letenni. Azt hiszem, a jó újságíró pont erről ismerszik meg.A hétköznapiságot csak fokozta az a hol humoros, hol gúnyos hangvétel. Minden történet szépen volt felvezetve, és nem igazolódott be a félelmem, vagyis a csattanókat nem rontották el azzal, hogy megpróbálták egy unalmas, erőltetett viccel még ütősebbé tenni őket.


Kinek ajánlom?
- aki még nem járt luxushotelekben
- aki járt már luxushotelben
- akit érdekelnek a bizarr dolgok
- aki mindig is kíváncsi volt a magyar elit szokásaira (persze csak a luxusszállodákban tanúsított viselkedéséről tájékozódhat a kedves olvasó)


Azt hiszem, mára ennyi lett volna :) Ti olvastatok már Kordos Szabolcstól valamit? Úgy hallottam, neki több hasonló kötete is megjelent már. Mit gondoltok az ilyesféle könyvekről? Véleményeiteket, gondolataitokat, észrevételeiteket írjátok meg kommentben! Köszönöm a figyelmet :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok! Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Sorozatajánló - My mad fat diary

Sziasztok! A mostani sorozatajánlót csak az első évad alapján írom meg, és nem csak azért, mert még nem tudtam végignézni (lehasználtam az adatforgalmat mindenhol a házban), hanem azért is, mert maximálisan biztos vagyok abban, hogy a következő két évadot is imádni fogom. 

Fandom, ship, canon avagy legyünk fangirlök együtt!

Sziasztok! Kriszti vagyok, 17 éves és fangirl. Legalábbis félállásban biztosan. Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy mi tesz valakit fangirlé és az is kérdéses, hogy mitől lesz valaki könyvmoly. Tulajdonképpen annyira szubjektív minden ilyesmi, hogy inkább kívülállónak tekintem magam, meg amúgy is: miért kéne mindent és mindenkit kategorizálni? Az viszont igaz, hogy néha nem árt, ha egy kicsit elrendezzük magunkban a dolgokat. Mielőtt még abba a hibába esnétek,  hogy netán egy kedves kis oktató jellegű bejegyzéssel érkeztem, figyelmeztetek mindenkit: ez a poszt elsősorban arról szól, hogy mit gondolok én azokról a dolgokról, amik egy fandomban teljesen természetesek és/vagy amikről folyton megy a vita. Essünk is neki, mert ez egy hosszú-hosszú bejegyzés lesz! Lényeges megemlíteni, hogy a következő kifejezések többnyire a fanfictionökre jellemzőek, de sokszor használatosak azok körében is, akik például nem írnak vagy olvasnak ilyet, csak szeretnek egy-egy sorozatot/könyvet st