Ugrás a fő tartalomra

KÖNYVAJÁNLÓ Siobhan Dowd: Éles és gyors sikoly

Sziasztok!

Ezúttal egy könyvajánlóval érkeztem, ami mostanában elég gyakori, ha jobban belegondolok. Igaz, ennek most nincs semmi jelentősége. Nem húzom tovább az időt, inkább bele is kezdek:
Információk


Az író

Siobhan Dowd-ról legelőször Patrick Ness egyik fantasztikus könyve kapcsán hallottam. A Szólít a szörny, amiből filmet is készítettek, eredetileg Dowd könyve lett volna, de ő tragikus körülmények között meghalt, így nem fejezhette be a művét. Dowd 1960-ban született, Oxfordban tanult és kutatásokat végzett a társadalmi nemek témakörében és etnikai kérdésekkel is foglalkozott. Első sikerei után létrehozta a Siobhan Dowd Alapítványt, amely hátrányos helyzetű gyermekeket segítésére szolgált. 2007-ben hunyt el, rákban. 

A könyv

Eredeti cím: A Swift Pure Cry
Műfaj/Kategória: ifjúsági regény (?)
Korhatár: 14+ 
Szemszög: E/3
Kiadó: Pongrác
Eredeti kiadás éve:  2006
Magyarul megjelent: 2010
Fordította: Szabados Tamás
Oldalszám: 384 
Ár: 2900 Ft
Molyértékelés: 90% (42 csillagozás)
Fülszöveg:
"Amikor ​​a tizenöt éves Michelle Talent anyja meghal, a lány szinte már elvakultan vallásos apja az alkoholban keres vigasztalást, így Shellnek kell gondoskodnia két fiatalabb testvéréről.
A mindennapok kilátástalanságában a fiatal lánynak két támasza van csupán: Rose atya, a naiv, fiatal pap, és Declan, Shell osztálytársa, akivel Shell intim kapcsolatba kerül. Ám Declan úgy dönt, elhagyja Írországot. Ekkor derül ki, hogy Shell gyermeket hordoz a szíve alatt… A lány először egyedül, később testvérei segítségével próbál megbirkózni az újabb kihívással. A botrány nemcsak a kis közösséget rázza meg, de az egész országban híre megy. Shell, akinek az élete a feje tetejére áll, kétségbeesetten próbálja megvédeni mindazokat, akiket szeret, akik fontosak számára. De rajta vajon ki fog segíteni?
A lírai hangú regény, amely elgondolkodtató képet fest a kisvárosról és lakóiról, tele van reménnyel, és sugárzik belőle a főszereplő bátorsága és emberi ereje. A zseniális Dowd szeretettel és megértéssel fordul szereplői felé, és még ebbe a szívfacsaró, komoly problémákat boncolgató, távolról sem tipikus tinitörténetbe is képes humort csempészni.
Ínyenc tizenéveseknek, gondolkodó kisvárosiaknak, valamint meglepődni vágyó nagyvárosiaknak kötelező! A fiatalon elhunyt, ír szülőktől származó Siobhan Dowd élete végén kezdett csak ifjúsági könyveket írni, mégis mind a négy könyve számos díjat és jelölést mondhat magáénak. Halála előtt létrehozta a Siobhan Dowd Társaságot, amely ifjúsági regényeinek jogdíjait kezeli, és amely hátrányos helyzetű fiatal olvasók támogatását tűzte ki céljául."
A véleményem

A történet

Az elején bevallom, nagyot csalódtam a könyvben. Reméltem, hogy az a lírai hang a stílusban is meg fog látszódni, de szomorúan vettem tudomásul, hogy a szóhasználat hétköznapi, már-már túl egyszerű, puritán. Nem különösebben kötött le, de tény, hogy igazán emészthető volt általa a történet. További homlokráncolást idézett elő a rengeteg vallásos jelenet. Srácok, nekem nincsen bajom a hívőkkel, bár én magam agnosztikus vagyok. (Anyám református, apám görög-katolikus, mindketten ateisták, én meg agnosztikus vagyok. Ez aztán a felhozatal.) Ennek ellenére irritáló volt az a sok ima, erőltettetnek, álszenteskedésnek tűnt az egész. 

Később azonban elviselhetőbbé, sőt, indokolttá vált minden. A történet lassan indult be, szinte nem is szólt semmiről. Később azonban szívfájdító jelenetek sorjáztak elénk, egyre durvább és lélekölőbb lett minden, és a tetőpont eseményei sokként értek engem. Fantasztikus és borzasztó regény volt ez, ami egészen az ember lelkéig hatolt. A történet kifejezetten depresszív, de közben gyönyörű is. 

Kinek ajánlom?
- aki bírja a komor, fájdalmas történeteket
- aki kedvelte Patrick Ness történeteit
- aki egy igazán jól felépített történetet akar olvasni
- aki úgy gondolja szörnyű az élet
- és aki úgy gondolja, hogy fantasztikus

Sajnálom, hogy ma csak ilyen keveset írtam, majd legközelebb igyekszem hosszabban írni. Olvastatok már valamit Siobhan Dowd-tól? Ha igen, mit? Ajánlanátok más könyvét? Véleményeiteket, gondolataitokat, észrevételeiteket írjátok meg kommentben! Üdv: Kriszti :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Még 10 aranyköpés, mert csak

Sziasztok!
Az első ilyen posztomat még augusztusban tettem ki, de elég népszerűnek bizonyult. Most, hogy már vége a tanévnek, arra gondoltam, hogy hozok nektek még 10 aranyköpést, amit az én drága osztályomnak köszönhetek, illetve egy kis újítás által a családomnak is. Ha készen álltok arra, hogy teljes lefáradjatok, olvassátok tovább!

A 10 legfontosabb dolog, amit 18 év alatt megtanultam

Sziasztok!
A világon két fajta ember létezik: aki szereti a szülinapját és aki nem. Ennek alapján én valami szuper képességű mutáns lehetek, mert engem nem érdekel különösebben ez az egész. Az ajándéknak persze örülök, de nem visítozom és nem ébredek gyomorgörccsel a születésnapomon. Ez valami gyári hiba lehet nálam, el kell fogadni. Azt viszont nem tagadhatom, hogy kicsit izgatott voltam, amikor végre valahára nagykorú lettem. Fura ebbe belegondolni, főleg úgy, hogy előttem az érettségi, az egyetem, az egész élet. Olyan ez, mint egy folyton pörgő körhinta, amiből legszívesebben azonnal kiszállnék. Mindazonáltal nem hagyhatlak titeket bejegyzés nélkül, még akkor sem, ha történetesen ma van az én nagy napom. Összeszedtem nektek 10 dolgot, amit én kevéske éveim alatt megtanultam.