Ugrás a fő tartalomra

KÖNYVAJÁNLÓ Roald Dahl: Matilda

Sziasztok!

Ma arról a könyvről fogok írni, ami tulajdonképpen végigkísérte az egész életemet, vagy legalábbis a 7-től 17-ig terjedő korszakomat. Régen, nagyon régen ismertem meg ezt a könyvet, és bár nem ezt volt az első hosszabb lélegzetvételű regény, amit olvastam, nagy benyomást tett rám. Gyakran kérdezik, hogy mi volt az a könyv, ami megszerette velem az olvasást. Általában a Harry Pottert felelem, mert az a történet is fontos szerepet játszott az életemben, de szerintem lehetetlen egyetlen könyvhöz kötni az ilyet. A neveletlen hercegnője sorozat is hatott rám, hiszen az volt az első naplóregény, amit olvastam. A Matilda pedig az a könyv, ami miatt büszke vagyok arra, hogy könyvmoly vagyok. 

Információk


Az író

Roald Dahl, norvég származású novellista és regényíró 1916-ban született Walesben. Élete kalandos volt, részt vett a második világháborúban is. Magyarul megjelent művei:

- Szuperpempő
- Sperma-akció
- A szerelem illata
- Jámbor örömök
- Meghökkentő mesék
- Danny, a szupersrác
- Karcsi és a csokoládégyár (igen, ez a Charlie és a csokigyár)
- Szofi és a HABÓ
- Matilda
- Karcsi és a Nagy Üveglift
- Boszotkányok
- Hugó és a csodaszer
- Georgie és a csodaszérum

Több könyvéből film, sorozat vagy rajzfilmsorozat is készült. 

A könyv

Eredeti cím: Matilda
Műfaj/Kategória: mese, gyermek- és ifjúsági irodalom
Korhatár: - 
Szemszög: E/3
Kiadó: Geopen, Kolibri
Eredeti kiadás éve: 1988
Magyarul megjelent: 1998, 2016
Fordította: Borbás Mária, Totth Benedek
Ár: 2999 Ft
Oldalszám: 182/296
Molyértékelés: 97% (43 szavazat)
Fülszöveg:
"Matilda különleges lány, de a szülei sajnos komplett idióták.
Az apja szélhámos, az anyja meg sötét, mint egy belső zseb. Ki nem állhatják a lányukat, azt szeretnék, ha többet tévézne, és kevesebbet olvasna. Czukor kisasszony, a tündéri tanárnő viszont hamar rájön, hogy Matilda zseni. Az iskola rettegett igazgatónője azonban mindkettőjük életét megkeseríti… Még szerencse, hogy Matilda elképesztő trükköket tartogat a tarsolyában, és nem fél megmutatni a szörnyű felnőtteknek, hogy vele jobb nem ujjat húzni!"
A kötet Matilda három csodája címmel is megjelent. 

A véleményem

"A könyvek új világokba röpítették, fantasztikus emberekkel ismerkedett meg, akiknek kalandos életük volt. Joseph Conraddal régvolt idők vitorlásain utazgatott. Ernest Hemingwayjel bejárta Afrikát, Rudyard Kiplinggel pedig Indiát. Körbeutazta az egész világot, miközben apró kis szobájában ült, egy angol faluban."

A történet

Fontosnak tartom leszögezni, hogy az idézetek és a fülszöveg is a tavaly megjelent kiadásból származnak, ugyanis főképp emiatt olvastam el újra. Nem mintha egyébként nem szeretném ezt a történetet, de valljuk be, csak érdekes egy új fordítás nem? 

Mivel ez egy teljesen elfogult ajánló, rögtön azzal kezdenék, hogy mi is ennek a könyvnek a legnagyobb erőssége. Ez nem lenne más, mint az, hogy a történet olyan aranyos, olyan elbűvölő és olyan nagyon igaz, hogy egyszerűen mindenkit elvarázsol, legyen az felnőtt vagy gyerek. Van valami elragadó abban, ahogy Roald Dahl mesél, valami, ami miatt képtelenség letenni a könyvet. Még most is, ezernyi újraolvasást követően élvezem a regényt és izgulok a szereplőkért. 

A stílus egyszerű, de csavaros, és az új fordításban kissé pattogósabb is, mint volt. Gyors tempójú, finom történetről van szó, holott az élet durvaságai mind szerepelnek benne. Felszínesség, nemtörődömség, kivételezés, a butító technika mind a problémák forrásaiként kaptak helyet a regényben, de a kis könyvmoly és a szelíd intelligencia végül mind fölött győzedelmeskedik. Sajnos a való életben ez nem mindig így van, de ettől mese a mese.

A karakterek

Az új fordításban a neveket is mások lettek. Belindek úr és Belindekné nevét Lonczra változtatták, Ordass kisasszony Dorong, Édes kisasszony pedig Czukor lett.

Matilda egy tündéri kislány, aki érdekes módon igazi géniusz lett, miközben a szülei... nos, korántsem azok. Az otthoni állapotok miatt a kislány kedves, szerény, de mégis rettentően okos lett, aki csak úgy falja a könyveket. Végtelenül szerethető karakter, akivel egyszerűen lehetetlen nem együtt érezni.

"- Apa, veszel nekem egy könyvet? - kérdezte.
 - Könyvet? - hökkent meg az apja. - Minek neked egy vacak könyv?"
[Nagyon ismerős. Igaz, hogy az én apukám imád olvasni, és csak azért kérdezgeti folyton, hogy minek vettem új könyvet, mert így is rengeteg olvasnivalóm akad...]

A Loncz házaspár engem Dursley-ékre emlékeztet. Igaz, hogy ott Petunia volt a vékony, Vernon bácsi meg a kövér, míg itt pont fordítva van, de a lényegen nem változtat: mindkét pár gonoszul bánik a tehetséges gyerekkel, akivel megáldotta őket a sors, de végül... végül minden jóra fordul. Szerintem nincs olyan ember, aki kedvelné őket vagy a fiukat, Misit.

Dorong kisasszony a világ legutálatosabb embere. De komolyan. Még Lonczéknál is rosszabb. Kegyetlen, gonosz, hirtelen haragú és bosszúálló. Az emberiség méregfoga, amelyet gyökerestül kéne kitépni. A gyerekeket utálja, nem látja be a saját hibáit, és nem ismeri fel a jóságot.

Czukor kisasszony egy kedves, előzékeny nő, akinek a tanítás a mindene. Felkarolja Matildát, aki őszinte csodálattal és szeretettel tekint a tanárnőre. Később, amikor megismeri a tanárnő tragikus történetét a kettejük kapcsolata új fordulatot vesz. 

"Czukor kisasszony nem tudta levenni a szemét a kislányról, csak bámulta döbbenten, mintha ő lett volna a világ teremtése, maga a kezdet, az első hajnal."

Kinek ajánlom?
Mindenkinek. Kész. 

Mára csak egy ilyen rövid bejegyzést hoztam, ne haragudjatok érte! Legközelebb remélhetőleg összeszedettebb leszek :) Addig is: Ti ismertétek ezt a könyvet? Ha igen, mit gondoltok róla? Aki olvasta mindkét fordítást, aszerint melyik a jobb? Véleményeiteket, gondolataitokat, észrevételeiteket írjátok meg kommentben! Köszönöm a figyelmet! 
Üdv: Kriszti 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

Még 10 aranyköpés, mert csak

Sziasztok!
Az első ilyen posztomat még augusztusban tettem ki, de elég népszerűnek bizonyult. Most, hogy már vége a tanévnek, arra gondoltam, hogy hozok nektek még 10 aranyköpést, amit az én drága osztályomnak köszönhetek, illetve egy kis újítás által a családomnak is. Ha készen álltok arra, hogy teljes lefáradjatok, olvassátok tovább!

A 10 legfontosabb dolog, amit 18 év alatt megtanultam

Sziasztok!
A világon két fajta ember létezik: aki szereti a szülinapját és aki nem. Ennek alapján én valami szuper képességű mutáns lehetek, mert engem nem érdekel különösebben ez az egész. Az ajándéknak persze örülök, de nem visítozom és nem ébredek gyomorgörccsel a születésnapomon. Ez valami gyári hiba lehet nálam, el kell fogadni. Azt viszont nem tagadhatom, hogy kicsit izgatott voltam, amikor végre valahára nagykorú lettem. Fura ebbe belegondolni, főleg úgy, hogy előttem az érettségi, az egyetem, az egész élet. Olyan ez, mint egy folyton pörgő körhinta, amiből legszívesebben azonnal kiszállnék. Mindazonáltal nem hagyhatlak titeket bejegyzés nélkül, még akkor sem, ha történetesen ma van az én nagy napom. Összeszedtem nektek 10 dolgot, amit én kevéske éveim alatt megtanultam.