Ugrás a fő tartalomra

Odaát: 5 karakter, akit visszahoznék

Sziasztok!


Minden rajongó ismeri azt az érzést, amikor a kedvenc karakterét kiírják a sorozatból: szerencsés esetben csupán elköltöztetik a Bahamákra vagy kómába ejtik, amiből még van esélye felébredni, rosszabb esetben viszont megölik őket. Az Odaát alkotóinál kevesebben űzik jobban és kegyetlenebbül ezt a sportot, bár az általuk teremtett univerzumban, semmi sem lehetetlen, mindig megvan az esély arra, hogy a szétmarcangolt, Pokolba száműzött szépfiú visszareppenjen a Földre, méghozzá angyaltaxival. (Vicces: létezik olyan szó, hogy angyaltaxi, vagy legalábbis a  blogger helyesírás ellenőrzője nem talál benne kivetnivalót.) Most összegyűjtöttem nektek azt az 5 karaktert, akit mindenképp visszahoznék. 


SPOILER! KOMOLYAN, NEM FOGOK VIGYÁZNI ARRA, MIT MONDOK, SZÓVAL CSAK AKKOR OLVASD EL, HA NEM TÖRIK ÖSSZE A SZÍVED EGY-EGY SPOILERTŐL!

1. Meg Maters

Azok, akik még csak a sorozat első-második évadáig jutottak el, és úgy érzik Meg egy utálatos, idegesítő karakter volt, azok meg fognak lepődni (főleg azért, mert hiába figyelmeztettem őket, mégis továbbolvasták a bejegyzést): Meg igenis szerethetővé válik egy új színésznőnek és az ő unikornisának köszönhetően. Lehet, hogy nem volt pozitív karakter és hogy mindent a saját érdekében tett, de a humora és a Cas-hez fűzött meghatározhatatlan megszállottsága az én szememben szimpatikussá, hovatovább emberivé tette. Szívesen visszahoznám, ha erre volna mód, de úgy tűnik, a sorozatkészítők évek óta mellőzik szegénykét. 

2. Joe Hardvell

Joe érdemtelenül halt meg. Egyszer, régen elkövettem azt a hibát, hogy shipeltem őt és Deant, de aztán hamar rájöttem, hogy akármennyire is aranyosak lennének együtt, az egy túl normális kapcsolat volna a mi fandomunkhoz. Joe karaktere ettől függetlenül nem lett ellenszenvesebb, sőt, én végig kedveltem őt. Visszahoznám, mert a női vadászok egyik mintapéldája volt. (Nem, nem, nem: Mary Winchester NEM jó vadász. De róla inkább máskor mondom el a véleményemet.)

3. Ellen Hardvell

Ellent szintén szerettem. Kemény volt, erős és gyakorlatias, feláldozta önmagát a jó ügyért cserébe. A halála tragikus volt, engem nagyon meghatott az a jelenet, mielőtt a pokolkutyák és ők is felrobbantak volna. 

4. Bobby Singer

Bobby az a szereplő, akit nem lehet nem szeretni. Felnőttként vadásszá, mégis olyan tapasztalt és profi volt, hogy a segítsége nélkül Deanék szinte nem is tudtak elboldogulni. A tudása hatalmas volt, a halála pedig szörnyű.  Nem is tudom elképzelni, hogyan élte túl azt a tolókocsis időszakot. Ezenkívül végig ott volt a Winchestereknek, vigyázott rájuk, a pártjukat fogta már a legelejétől fogva. Igenis a fogadott fiai lettek Bobbynak, és a halála ugyanannyira fájt nekik, mint a valódi apjuké. (Ha nem jobban.) 



5. Charlie


Charlie kalandvágyó volt, mágiát akart látni, és sikerült is elérnie a célját: Óz földjén harcolt, tiszteletbeli vadász lett belőle, és kishúgukká fogadták a Winchesterek. Mindenki szerette a kelekótya nerdöt, aki Hermione Granger módszereihez folyamodott és végül rettentő halált halt: a Winchesterekért. Szerintem ő a világ legtündéribb embere, az alacsony, törékeny lány, aki harcolt a gonosz ellen. 

Ti kit hoznátok vissza a sorozatba? Esetleg más sorozatból van olyan halott, eltűnt, gyakorlati okokból félretett szereplő, akit szeretnétek újra látni? Véleményeiteket, gondolataitokat, észrevételeiteket írjátok meg kommentben! Üdv: Kriszti :) 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.

Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 1-2.

Sziasztok!

A bejegyzések megírása mindig hosszú folyamat, ezt mindenki tudja. Még egy egyszerű, átlagos cikket is ki kell(ene) dolgozni, megszerkeszteni, átnézni és kijavítani, nemhogy egy nagyobb lélegzetvételű, nehéz posztot, egy olyat, mint amilyen ez is lesz. Hetek óta próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy végre letudhassam ezt a kritikát is, de csak most jutottam odáig, hogy le is írjam őket. Remélem, hogy teljesen érthető, megfelelő mértékben határozott és őszinte leszek majd.  Kezdjük hát bele a rettegett Egy ikerpár titkos naplója című könyvsorozat első két részének remélhetőleg átfogó kritikájába!