2017. szeptember 9., szombat

Edgar Allan Poe: Rejtelmes történetek

Sziasztok!

Ma egy jó hosszú novelláskötetről hoztam véleményt, méghozzá Poe-éról. Nem mondom, hogy tetszett, de azt sem, hogy nem, mert a különböző novellák más és más hatást váltottak ki belőlem, a végeredmény pedig nagyon vegyes. 


Információk

Az író

Most tartsak egy irodalomórát? Edgar Allen Poe amerikai író volt, többek között a krimi atyja. Leghíresebb költeménye A holló, novellái közül A Morgue utcai kettős gyilkosságot és A fekete macskát ismerik a legtöbben. A romantika korában alkotott, kedvenc témája a halál, a borzongás, a szeretett kedves elvesztése, illetve a tetszhalál. (Mondhatnék többet is, de annyi hely nincs a világon.)

A könyv

Korhatár: 12+
Műfaj/Kategória: groteszk, novella, rémtörténet, detektívtörténet, gótikus irodalom
Kiadó: Édesvíz, Európa
Fordította: Babits Mihály, Ferencz Győző, Fóthy János, Pásztor Árpád, Göncz Árpád, Kuczka Péter, Lénárt Edna, Vermes Magda, Bartos Tibor
Ár: ? 
Oldalszám: 168/448
Molyértékelés: 86% (91 csillagozás)
Fülszöveg:
E. A. Poe elbeszéléseiben „mennyből, vágyból” vett álmok repítenek minket a rémekkel teli oldalakon… Macskák, szellemek, múmiák: érthetetlen szereplői egy delíriumnak… Rejtelmes, megmagyarázhatatlan történetek, melyeket mi csak akkor érthetnénk meg, ha tudnánk, érzékelnénk, hol a határ valóság és álom közt… De addig is engedjünk az illúziónak, szippantsuk be a különös érzés illatát, és vigyázzunk, ne párologjon el, mert maga után mély űrt hagy…
"…Isten lehe: a szél elállt,
S a köd – amely dombra szállt,
S az árnyak, az árnyak szét nem osztják –
A tanújel és a bizonyság.
A fák közt is mily lebegő:
A rejtélyek rejtélye ő!"
[A holtak lelke]
A benne található novellák: Palackban talált kézirat (MS Found in a Bottle) A Maelström poklában (A Descent Into the Maelström) Történet a Rongyos Hegyekből (A Tale of the Ragged Mountains) A hosszúkás láda (The Oblong Box) A Morgue utcai kettős gyilkosság (The Murders in the Rue Morgue) Az ellopott levél (The Purloined Letter) Az aranybogár (The Gold Bug) Monsieur Valdemar kóresete tényszerű megvilágításban (The Facts in the Case of M. Valdemar) Pár szó egy múmiával (Some Word With a Mummy) Metzengerstein, A tömeg embere (The Man of the Crowd) A perverzió démona (The Imp of the Perverse) A kút és az inga (The Pit and the Pendulum) Az elsietett temetés (The Prematura Burial) Egy hordó amontillado (The Cask of Amontillado) Az áruló szív (The Tell-Tale Heart) A fekete macska (The Black Cat) Az Usher-ház vége (The Fall of the House of Usher) Eleonora, Ligeia, Morella, A találka (The Assignation), Az ovális arckép (The Oval Portrait) Árny (Shadow) A vörös halál álarca (The Masque of the Red Death) Pestiskirály (King Pest) Négy bestia egy személyben (Four Beasts in One) Bice-Béka (Hop-Frog) A Furcsa Véletlenek Angyala (The Angel of the Odd) Dr. Kátrány és Toll professzor módszere (The System of Professor Fether and Dr. Tarr) Lovagias ügy (Mystification) Három vasárnap egyvégtében (Three Sundays in a Week) "Belzebubé a fejem! (Never Bet the Devil your Head) A csupa X bekezdés (X-ing a Paragraph) Az elveszett lélegzet (Loss of Breath) Hogyan írjunk Blackwood-cikket? (A Blackwood Article) Kutyaszorító (Predicament) Az üzletember (The Buisnessman)

A véleményem

A Morgue utcai kettős gyilkosság

Azért kezdem ezzel a véleménynyilvánítást, mert:

  • Poe-nak ez az egyik legismertebb műve
  • Ez kapcsolódik leginkább az érdeklődési körömhöz
  • Ez akasztott ki a legjobban
Tudjátok, én hatalmas lelkesedéssel vágtam neki az elolvasásának, magát a kötetet is azért vásároltam meg, mert ez a novella is benne volt. Ehhez képest hatalmasat csalódtam benne. Tulajdonképpen Poe-nak köszönhetjük a krimi műfaját, és ezért tényleg tisztelhetjük is őt (mi lenne velünk Doyle, Christie és a többi nagy krimiíró nélkül?), de... látszik, hogy ő csupán a műfaj alapjait tette le. Az elején lévő hosszú leírás szörnyen unalmas, de ügyesen kalauzolja az olvasót egy elemző elme kacifántos útjain. Aztán következik a sztárnyomozó, Dupin. Egyrészt vicces, hogy Doyle sok mindenben mennyire "majmolta" Poe-t, másrészt pedig irritáló, ahogy a hobbidetektív viselkedik. A racionális eszmefuttatások valójában intuíciókra épültek, ami miatt hiteltelenné vált számomra az egész. A véletlenek összjátékának köszönhető az is, hogy Dupinnek sikerül kinyomoznia az ügyet. (Egyébként szerintem már az is belemagyarázás, hogy képes összekapcsolni a két ügyet egymással...) A megoldás pedig kiábrándító. Legszívesebben a falhoz vágtam volna a könyvet. Egyszerűen... becsapva éreztem magam. Egyrészt azért, mert nem adtak meg nekünk minden információt ahhoz, hogy mi is nyomozhassuk, másrészt pedig egy olyan tettessel álltak elő, akiről tényleg nem lehetett fogalmunk. 

Pár szó egy múmiával

Sokkal inkább tetszett a különös humorú, abszurd és kissé groteszk novella, a Pár szó egy múmiával. Már azzal is felkeltette az érdeklődésemet, hogy egy múmia szerepel benne, de ahogy elkezdtem olvasni, egyre inkább magával ragadott a történet. Komolyan, el sem tudom mondani, hogy mennyire tetszett. 

A perverzió démona

Egy másik híresebb novellája A perverzió démona. Hát... Nem volt jó élmény ez sem. Kíváncsian vártam, hogy legyen benne valami, ami majd egyszer csak megfordítja azt az unalmas elbeszélést, de nem. Minden maradt úgy, ahogy volt, és ennyi. Nem tudtam értékelni még a stílust sem benne, pedig tudjátok, hogy ha van valami, amiért odavagyok az a leleményes választékosság. 

A kút és az inga

A kút és az inga olvasása közben libabőrös lettem. A fizikai kínok és a rémséges szörnyeteg helyett a főszereplővel együtt nekünk is komoly pszichikai terheléssel kellett szembenéznünk. Konkrétan sokkoló volt az a feszültség, ahogy egyre csak vártunk és vártunk, aztán... 

Egy hordó Amontillado

Ez a novella volt az egyik kedvencem. Volt benne némi humor is, de engem leginkább a befejezése képesztett el. Anyukámnak olvastam föl, ő nagyon kiborult miatta, én viszont egyszerűen imádtam. 

Az Usher-ház vége

A novellát a halál, az elmúlás és a magány nyomasztó hangulata hatja át. Az Usher-ház kihalását a pusztuló birtok és az egyre romosabb ház tudatosítja bennünk. A szereplők mélabúsak, betegek, szinte halljuk az elnyújtott nyögéseiket... Mintha egy szellemjárta házban raboskodnánk. Még a leírás is elnyújtott, panaszos. Kétszer olvastam el, és még néhányszor el fogom, abban biztos vagyok. 

A vörös halál álarca

Már irodalom órán is elemeztük azóta ezt a novellát, de én még azelőttről is ismertem. Bevallom őszintén, hogy engem teljesen magával ragadott a hangulata. 

Bice-Béka

A főszereplő eleinte groteszk figura, akin akár nevethetnénk is, ha nem ismernénk a sorsát. Ez a novella igaz, hogy egy kegyetlen bosszút mesélt el, de mindennek ellenére tetszett. A főszereplő kegyetlenül éles esze lenyűgözött. 

A Furcsa Véletlenek Angyala

Csak olvassátok el. Abszolút nincs semmi értelme, de a fejetek fogjátok fogni, ha a végére értetek. 

Az áruló szív

Először is, az angol címe sokkal jobban tetszik: The Tell-Tale Heart. Dallamos és sokatmondó. Egyébként a fordítása sem rossz. Engem azzal nyert meg elsősorban ez a novella, hogy a szív dobogásával adta meg a történet ritmusát, maga a történet viszont nem volt sokkal másabb, mint A fekete macska. 

A fekete macska

Úgy tűnik, Poe híresebb novellái nem igazán nekem valóak. A fekete macska engem nem igazán érdekelt, csalódást okozott. Sem izgalmas nem volt, sem pedig különleges. Az pedig, hogy többszörös macskagyilkosság történt, engem kiborított. Erre nem voltam kész. 

Ki olvassa? 
- aki szereti a groteszket
- aki jobb szereti a novellákat
- aki szereti a hosszú leírásokat
- akihez közel áll a halál, az elmúlás témája

Köszönöm, hogy elolvastad :)
Üdv: Kriszti 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése