Ugrás a fő tartalomra

ISMERJ MEG JOBBAN TAG PART II

Sziasztok!

Amikor a blogot létrehoztam, feltettem az Ismerj meg jobban! című taget, hogy egy kicsit otthonosabbá tegyem számotokra az oldalt. Tudjátok, hogy úgy érezzétek, ismertek engem. Minekutána már lassan két éves a blog, ráadásul én is annyit változtam, úgy gondoltam, ismételten kitöltöm a taget, de - hogy lássuk a különbséget, hogy mennyit is változtam én és a blog is az évek alatt - bemásolom ide a régit is. Remélem tetszeni fog a poszt!

1.) Mi a teljes neved? 

2015: Maria Alejadnra Sueraz-Sanches. Kaulics Krisztina Veronika (majdnem ugyanolyan hosszú. Ez jelent valamit, nem?)

2017: Francba. Még mindig nem sikerült nevet változtatnom, pedig sokszor elgondolkodtam már azon, hogy amint 18 leszek, fogom magam, és elnevezem magam. Lehetnék mondjuk Laura vagy Anna vagy Dóra. De egyelőre Kaulics Krisztina Veronika vagyok.

2.) Mi a beceneved? 

2015: Hatalmas kreativitás tükröződik benne: Kriszti (Nem Tina, és legfőképp nem KRISZTA)

2017: Megint csak nem mutatok nagy fejlődést. Lehet, hogy át kéne gondolnom az életem. Kriszti vagyok, és azt hiszem, az is maradok most már örökre. 


3.) Mikor van a szülinapod? 

2015: Augusztus 19. (Na ki született még akkor? Nagy Sándor József – róla nevezték el a sulimat -, honvéd tábornok, illetve Matthew Perry, az egyik kedvenc színészem)

2017: Még mindig augusztus 19. Most már olyat is tudok említeni, aki akkor halt meg. Például Agatha Christie második férje. Hű. Csoda, hogy még nem állítottak nekem szobrot. 

4.) Hol születtél?

2015:  Kórházban. Bővebben egy budapesti kórházban.

2017: Most már azt is tudom, hogy valahol a 7. kerületben. A születésem homályos körülményei lassan már nem is annyira homályosak, nem igaz? 

5.) Mi a csillagjegyed? 

2015: Oroszlán. Egyébként nem feltétlenül hiszek az asztrológiában.

2017: Amúgy mindig is büszke voltam arra, hogy oroszlán vagyok, pedig soha az életben nem született nálam kevésbé oroszlánszerű ember. 

6.) Mi a foglalkozásod?

2015: Bérgyilkos, de csss! Tanulok, középiskolában.

2017: Még mindig tanulok, ráadásul még mindig középiskolában. Hovatovább: ugyanabban a középiskolában, mint akkor. 

7.) Milyen színű a hajad? 

2015: Születésemkor szőke volt, az is maradt egy öt évre, aztán fokozatosan sötétedni kezdett. Kilencedik elejéig világosbarna volt, aztán valami varázslatos módon, egy (kettő?) csomag festék segítségével, szőke lett. Egy hónap múlva sötétebb szőke. Jelenleg ombréra lenövesztem a hajamat, így a fejem tetejétől a lassan az államig barna, alatta szőke. (És az emberek még fizetnek érte...)

2017: Most is barnás-szőke vagyok, mint eddig is voltam, bár inkább barna. 

8.) Meddig ér a hajad? 

2015: A hátam közepéig biztosan, de még növesztem.

2017: A hátam közepéig, és még mindig növesztem! 

9.) Milyen színű a szemed? 

2015: Talán zöld, de nem az az igazi zöld. Inkább az a gusztustalan barnászöld, amelyet egyesek elegánsan libafos színnek neveznek. Állítólag még szép is. Ezt mindig olyan hangsúllyal mondják, ahogy én az öt éves unokatesómnak azt, hogy gyönyörű az alkotása.

2017: Határozottan zöld a szemem. Sajnos ezen nem tudok változtatni, pedig inkább legyen barna, kék vagy szürke szemem, mint zöld. 

10.) Van fogszabályzód?

2015: Nincs, de kéne. Mondjuk úgysem vagyok hajlandó csináltatni, részben azért, mert lehetetlenül fukar vagyok, részben pedig azért, mert annyi hibám van, hogy az, aki be mer majd vállalni engem, szerintem nem egy darab félrecsúszott (piszkáltam, amikor nőtt) fog miatt rohan majd el tőlem. Ha igen, akkor így jártam.

2017: Még mindig nincs. 

11.) Van piercinged? 

2015: Nincs, nem is lesz soha (kivéve, ha elkábítanak, és megerőszakolásom tervét véglegesen eldobva úgy nem döntenek azok a csodálatos emberek, hogy megszívatnak.)

2017: Piercing? Neem, köszönöm szépen, de még mindig ragaszkodom ahhoz a véleményemhez, hogy nem kell nekem ilyen. Hová tűnne az én jókislányos imidzsem, ha egy nap csakúgy beállítanék a suliba egy orrpiercinggel? 

12.) Van tetoválásod?

2015: A fentiek ugyanúgy vonatkoznak a tetoválásokra, mint a piercingekre. Kivéve a lemosható csillámtetkókra vagy a rágósakra. Azokat szeretem.

2017: Háááát, az úgy történt, hogy egyszer csak jött egy szikra, és most a jobb kezemen van egy tetoválásom... Erről ITT olvashattok bővebben :)

13.) Jobb vagy balkezes vagy?

2015: Jobb. (Igen, ellenőriztem)

2017: Mivel nem szívesen kísérletezek azzal, hogyan lehet az ember kétkezes, azt hiszem, még mindig jobbos vagyok.

14.) Ki az első legjobb barátod? 

2015: Betti, és a mai napig az. 11 éve! Életem majdnem háromnegyedét vele töltöttem el. (Vajon mikor lesz elegünk egymásból? Vajon létezik olyan, hogy két barát hirtelen betelik egymással? Vagy lassacskán?)

2017: Úgy tűnik, van ami nem változik: még mindig jobbkezes vagyok, nincs se tetoválásom, se piercingem, sőt, még a horoszkópom sem változott. Csodálkoztok hát, hogy életem egyik legbiztosabb pontja még mindig létezik? Betti ugyanúgy a legjobb barátnőm most, mint 2015-ben vagy éppen 2005-ben. Szerintem ez fantasztikus, és ha nem vagyok túl szerénytelen, de megható is. 

15.) Mit sportoltál először? 

2015: Először? Sportoltam én valaha is? Hiába tűnik úgy, hogy lazán fogom fel ezt, valójában szörnyen szégyellem magam emiatt, de kiskoromban is olyan béna voltam mindenben, hogy már akkor sem mertem mások előtt mozogni. Mostanság meg pláne.

2017: Egyébként kiskoromban jártam atlétikára és korcsolyázni is, csak életem eme sötét pontját titkolom, ugyanis már akkor is nevetséges volt már annak a gondolata is, hogy sportoljak. Nem azért, mert nem szeretem, csak halál nevetségesen és szánalmasan nézek ki közben. Viszont az haladás, hogy itthon szoktam edzeni, illetve olykor eljárok kondizni is. 

16.) Mi a kedvenc filmed?

2015:  Hm… Mondanám a Fák jú tanár urat, hiszen már kétszer láttam, és még mindig nincs elegem belőle, de hosszasabb megfontolás után, inkább nem. Megfordult a fejemben a Ha maradnék, Útvesztő, de még a Harry Potter is, de ezek közül egyik sem tett rám maradandó benyomást, inkább a könyvek voltak az emlékezetesek. Szerintem nincs kedvenc filmem. Ez a végleges válaszom.

2017: Hű, még mindig nem vagyok nagy filmes, szóval még most is kérdéses a válaszom. A Kódjátszmát nagyon szeretem, meg az Életrevalókat, a Sok hűhó semmiértet (igen, a Shakespeare feldolgozást), illetve a Holt Költők Társaságát is. Oh, és persze A nagy Gatsby-t is. (Mióta is tervezem, hogy elolvassam a könyvet? Egy-két éve? Csak?)

17.) Mi a kedvenc sorozatod?

2015: AGYMENŐK, Teen Wolf, Gyilkos elmék, Dr. Csont, Poirot, Forever, Férjek gyönge… (sorolhatnám még, de egyelőre csak ennyi)

2017: Azt a mindenit, de régen volt ez a poszt! Ekkor még nem ismertem a Sherlockot, a My Mad Fat Diaryt, az Odaátot... Mintha fényévnyi távolságra volnék az akkori énemtől. Az Agymenők még mindig az egyik kedvencem, de közben, mint tudjátok, egyszerűen hasra estem még néhánytól. És a Csengetett, Mylordot? még meg sem említettem...

18.) Mi a kedvenc színed? 

2015: Erről már készültem egy három bejegyzéssel, ahol konkrét árnyalatokat is felsorolok, de így kapásból a meggypiros és a királykék.

2017: Ah, azóta sem írtam meg a bejegyzést... Mindegy. Még mindig a meggypiros és a királykék viszi a pálmát, de azóta rájöttem, hogy szeretem a szürkét, a feketét és a haragos zöldet is. 

19.) Mi a kedvenc zeneszámod?

2015: Green Day – 21 Guns: akárhányszor meg tudom hallgatni, anélkül, hogy megutálnám. (Különös... ez nagyjából igaz, mégis hamis állításnak érzem....)



2017: Két év alatt elég sokat változott a zene ízlésem. A Green Dayt még mindig imádom (és oh, istenem, az új album!), de közben egyre több zenekart (igen, többnyire zenekarokat hallgatok) és énekest ismertem meg. Akkor még könnyű volt kedvenc számot választanom, de most... nagyon nehéz. Szeretem sorozathoz, hangulathoz, könyvekhez kötni a zenéimet. Például olvasáshoz Tom Rosenthalt tudom mindenkinek ajánlani, míg elmélkedéshez az Elefánt zenekart, sorozatnézéshez meg... Igazából aközben nem szoktam zenét hallgatni (ki szokott?), viszont ha például bejegyzést írok róluk, akkor igen. A Kansastől a Carry On My Wayward Son kötelező darab az Odaát rajongók számára, de higgyétek el, ha olyanotok van, akkor egy kis Taylor Swift is megteszi. Vagy Metallica, AC/DC, ilyenek...



20.) Mi a kedvenc ételed? 

2015: Ilyenem nincs. Rettentően finnyás vagyok, ezért is meglepő, hogy a súlyom… khm, szóval ja. Szinte semmit nem eszek meg.

2017: Még mindig nincsen kedvenc ételem, valahogy ez számomra még mindig nem téma. 

21.) Mi a kedvenc beülős helyed? 

2015: A parki pagoda számít? Egyébként nem járok el sok helyre, csak suliba és könyvtárba. Ha buliba megyek, akkor is inkább házi, az személyesebb. Egyébként, ha elmegyek valahová, azt praktikus céllal teszem, csak beszélgetni, nem nagyon járok el. (Ezért nem megyek pszichológushoz sem)

2017: A Moszkva térnél (igen, annak nevezem akkor is, ha belehalok), vagyis inkább a Csaba utcánál van egy kis kínai étterem, ahová anyukámmal és a legjobb  barátnőmmel be szoktunk menni, ha arra járunk. Az árak jók, az étel finom, a hangulat pedig tökéletes!

22.) Mi a kedvenc boltod? (ruha)

2015: Tesco. Nem tudom… talán a KIK vagy a Cosmos.

2017: Manapság már tudatosabban vásárolok, mint annak idején. Igaz, hogy főképp könyvesboltokban és papírírószerekben vásárolok, de akkor is jobban odafigyelek, mint régebben. A KIK-ben még mindig elég sokszor vásárolok, szóval mondhatom, hogy ez az egyik kedvencem, de a Pepcot sem hagyhatom ki a felsorolásból. 

23.) Mi a kedvenc könyved? 

2015: Van vagy ötven, de ezek közül a legjobbak (mert nem kérhettek rá, hogy csak egyet mondjak) Patrick Ness: Kés a zajban, Agatha Christie: ABC-gyilkosságok, Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos-trilógia

2017: Agatha Christie még mindig élvonalban van, de ő inkább csakúgy általánosságban. Ha olvasási válságban vagyok, akkor mindig előveszem az ő egyik könyvét, kiolvasom egy délután alatt, aztán ismét visszatér az életkedvem! Dan Wells és Patrick Ness is a kedvencek közé tartoznak, de... Patrick Nessnek már nem a Chaos Wwalking trilógiája a favorit nálam, hanem a Soha nincs vége című disztópiája, ami egyszerűen fantasztikus! Ezenkívül Dragomán György Máglyája és Doyle A Sátán kutyája című könyve is szerepel a kedvenceim között.

24.) Melyik a kedvendc magazinod?

2015: A 3. Évezred és a History számít? (Mintha túl sok kétségem volna...) Egyébként "nagy rajongója" voltam az IM-nek, de sajnos megszűnt. A többit egyszerű reklámfelületnek tartom, és csak azért veszem meg őket, hogy olcsóbban vásárolhassak bizonyos napokon.

2017: Manapság nem olvasok annyi újságot, mint régen. Az IPM-et többnyire megveszem, mert elég érdekes témák vannak benne, ráadásul a tesztjeiket imádom.

25.) Mi a kedvenc cipőmárkád? 

2015: Nincs. Nem foglalkozom a cipőkkel azontúl, hogy megnézem, kellemesen egyszerű-e és, hogy kényelmes-e.

2017: Még mindig nincs kedvenc cipőmárkám. 

26.) Mit érzel most? 

2015: Mérhetetlen ellenszenvet magam iránt, amiért megcáfolom a nők általános cipőmániáját. Egyébként kéne egy olyan érzés, ami kifejezi, milyen, amikor valakinek úgy beszámolnál a nemek egyenlőtlenségéről és ezek megszüntetéséről. Egy kicsit furán érzem magam, amiért ilyen őszintén írok. Nem szoktam hozzá, hogy komolyan beszéljek másokkal az érzéseimről. Nem vevők rá az emberek. Meg vagyok illetődve.

2017: Elég  büszke vagyok magamra, hiszen már nem érzem azt a zavart és bizonytalanságot, amit akkor, amikor az előző választ írtam. Azt hiszem, megszoktam, hogy a véleményemet elmondom a nagyközönség előtt, és hogy a gondolataimat, érzelmeimet megosztom veletek. Egy kicsit még elkeseredett is vagyok, ez az érzés egész nap bennem volt. Ezt leszámítva azonban jól érzem magam, sem a fáradtság, sem pedig a szomorúság nem vett erőt rajtam, úgyhogy... 

27.) Egyedülálló vagy vagy kapcsolatban élsz?

2015: SzerelmesvagyokegyAdykötetbe. Szingli vagyok, és remélhetőleg a kapuzárási pánikomig az is maradok.

2017: Továbbra is egyedülálló vagyok, ami azt illeti, páratlan.


28.) Mit ettél utoljára? 

2015: Magozott rozskenyeret, light margarinnal, trapista sajttal és paradicsommal. (Milyen kis ínyencnek tűnők)

2017: Be kell vallanom, hogy semmi érdekeset: húslevest cérnametélttel. Ez már kevésbé különleges és gusztusos, mint két éve, de ha most mindenki a nagyija levesére gondol, és arra, hogy az övénél jobbat úgysem lehet csinálni, tudjátok, hogy mit érzek most. 

29.) Mit hallgattál utoljára? 

2015: Azt hiszem, a Grease-ből ismert Summer Nights Glee-s feldolgozását, de a fülhallgatóm ismét elromlott, úgyhogy két napja nem hallgattam zenét.



2017: Blue Oyster Cult: Don't Fear The Reaper... Mondjuk úgy, hogy köszönőviszonyban sincsen azzal, amit két éve írtam... Most jut eszembe: milyen rég hallgattam azt a számot! Meg egyébként is: kinőttem a Glee-ből, végig sem néztem, csak úgy félbehagytam. 



30.) Mit gondolsz most? 

2015: Azon gondolkodom, hogy mit gondolok most. Meg azon, hogy kimerem-e majd tenni ezt a posztot, hiszen így ismeretlen embereket engedek közel magamhoz, hagyom, hogy megismerjék a gondolataimat, a jelenlegi érzéseimet, tudni fogják, milyen ember vagyok. Akarom én ezt? Akarom, hogy valaki, akárki ilyen közel kerüljön hozzám? Nyilván nem, de ettől függetlenül leszek olyan hülye, hogy kitegyem. Elvégre ez az egész blog-dolog valamiféle megnyílást jelent a világ felé, ami főként idegenekből áll. Meg egyébként is mi bajom lehet belőle?

2017: Jelenleg éppen azon jár az agyam, hogy mennyire hiányzik SPOILER Tessa az Odaátból. Sajnálom, hogy Démon Dean megölte, amikor Cas éppen Hannah-val angyalkázott. Mivel ugye éppen a Don't Fear The Reaper megy a gépemen... SPOILER VÉGE Ezenkívül azon is gondolkodom, hogy kéne matekot gyakorolni. 

31.) Mit néztél utoljára? 

2015: A macskámat. Bajos csajokat.

2017: Sose hinnétek el: az Odaátot. 

32.) Mit viselsz most? 

2015: Semmit. Bocsánat, sokat voltam egy bizonyos osztálytársammal. Egy fekete farmert, amely olyan merész, hogy az oldalán a varrás világos színű. A lehető legegyszerűbb övet, amely kapható, „Must be Chic. It’s not about brand, it’s about style”
barna, a csatján semmi sallang. Csoda, hogy találtam ilyet. Ezenkívül egy szürke, feliratos pulcsit.

2017: Egy fekete vászonnadrágot, ami csak egy icipicit hasonlít ahhoz a nadrághoz, amit két éve sajnálatos módon elnyűttem. Fölötte egy hosszú ujjú, szürke, apró köves pulóvert, rajta pedig a kedvenc itthoni kardigánomat, egy két mérettel nagyobb, szürke cipzáros pulcsit. Szerintem sokat változott az öltözködési stílusom... vagy nem.

33.) Akarsz-e gyereket? 

2015: Igen.

2017: Azóta ezerszer néhányszor átrágtam ezt a témát, és hosszas mérlegelés és töprengés után rájöttem, hogy akármi is történjen, a jövőben én igenis szeretnék gyereket.

34.) Akarsz-e házasodni? 

2015: Nem. Azaz nem utasítom el konkrétan, de nem fogok kiakadni, ha senki nem kéri meg a kezem. Egyházi esküvőt nem akarok, az állami meg felesleges. Ne egy papír mondja meg, hogy mennyire kötődik két ember egymáshoz. Ha meg valaki arra támaszkodik, azzal akarja biztossá tenni a kapcsolatukat, akkor az már régen rossz. (Szerintem, remélem ezzel senkit nem bántottam meg)

2017: Azóta egy két és fél oldalas dolgozatban kifejtettem a fentebbi véleményemet, ugyanis ez volt az egyik téma az etika beadandónkhoz. Ötös lett. Erről a témáról még mindig hasonlóan vélekedek. 

35.) Mi akarsz lenni, ha nagy leszel? 

2015: Felnőtt. Bocs, kihagyhatatlan. Még nem tudom pontosan, de emelt szintű érettségit szándékozom tenni történelemből és irodalomból, és e téren szeretnék elhelyezkedni.

2017: Hiába, nyakamon az érettségi, de még mindig nem tudom, mit akarok csinálni. Azóta kiderült, hogy csak egy fakultációt lehet felvenni a sulinkban 11-ben, ezért a törit ejtettem, és a magyart tartottam meg. Magyar-könyvtár szakon szeretnék továbbtanulni, de nagy álmom az, hogy író lehessek. Persze más "mezei" munkákkal is beérem, egy a lényeg: ne tanárként kelljen túlélnem a hátralevő éveimet.

36.) Hol akarsz majd élni? 

2015: Gondoltam már arra, hogy kimegyek külföldre, de annyira nem vonz az egész. Túl sok lenne az új dolog, ismerkednem kéne. Sok lenne nekem. Nem biztos, hogy bírnám. Egyébként nincs konkrét elképzelésem, oda megyek, ahová az élet meg az árvíz sodor.

2017: Még most sem szeretnék külföldre menni, legalábbis letelepedés céljából semmiképpen. Szeretem a kisvárost, ahol élek, viszont tekintve, hogy az agglomerációban lakom, az árak elég magasak, szóval gyakorlati és anyagi szempontból is az volna a legjobb, ha beköltöznék a fővárosba. 

37.) Hiszel a csodákban?

2015: Nem. Magamban sem hiszek, miért hinnék akkor valami még megfoghatatlanabb-ban? 

2017: Azóta írtam erről egy fogalmazást is egy pályázatra, amit megtalálhattok az "Írásaim" közt. Valójában elég sok mindenben hiszek ma, amiben régebben nem. A csodákban nem olyan formában hiszek, ahogy azt a legtöbben gondolják. Azt gondolom, hogy az élet tele van meglepetésekkel, váratlan fordulatokkal, amelyeket értelmezhetünk csodaként is. 

38.) Hiszel a szerelemben? 

2015: Szerintem rossz a kérdés. Nem az a fontos, hogy hiszek-e a szerelemben, hanem, hogy hiszek-e annak általános felfogásában. Ha az lenne a kérdés, akkor azt mondanám, hogy nem. A szerelem nem örök, nem az élet legfontosabb dolga. Túl van értékelve. Azt viszont nem cáfolhatom meg, hogy létezik.

2017: Olyan szépen összefoglaltam fent, szerintem egyezünk ki ugyanabban, oké? 

39.) Hiszel a szellemekben? 

2015: Talán. Nem tudom. 

2017: Lehet, hogy a gyakorló démonvadász beszél belőlem, de idén mintha jobban hinnék a szellemekben, mint két éve, viszont még így sem megingathatatlan a hitem. De azért jó, ha mindig van itthon egy kis só meg a kezem ügyében némi vas.

40.) Hiszel a mennyben és a pokolban? 

2015: Nem. (Vajon a hitetlenségem miatt a pokolba fogok kerülni?)

2017: Két év alatt a vallással teljesen más kapcsolatba kerültem, mint amilyenben voltam. Még mindig agnosztikusnak vallom magam, de sokkal fogékonyabb vagyok mindenféle dologra... A Mennyről és a Pokolról nem tudom, még csak nem is sejthetem, hogy létezik-e, de bízom benne, hogy egyik sem. Túlságosan nagy a kontraszt a kettő között, és ez engem megijeszt.


Köszönöm, hogy elolvastad a  bejegyzésemet, remélem tetszett :) Ti mennyit változtatok azóta, hogy blogoltok? Véleményeiteket, gondolataitokat, észrevételeiteket írjátok meg kommentben! 

Olvasnivaló:

Megjegyzések

  1. Könyvtárszak és Csengetett, Milord? *pacsi*
    Én az elmúlt két évben 3 kinézetet cseréltem. Azt hiszem, minden más maradt a régi, bár én nem voltam olyan előrelátó, hogy a kezdetekkor egy ilyet kitöltsek, szóval meg nem mondanám, hogy én és a világbékéről alkotott nézeteim mennyiben változtak.

    Üdv, Zsazsi :3 <- viszont az aláírásom leellenőrizhetően nem változott semmit xD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Sajnálom, hogy ilyen későn válaszolok, de ezidáig nem voltam túl aktív - nem úgy jöttek ki a dolgaim. Ennek ellenére köszönöm szépen a kommentedet!
      További sok sikert kívánok a blogoláshoz :D
      Üdv: Kriszti

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

100 kérdés TAG

Sziasztok!

Most egy kimerítően hosszú és nehéz taggel jöttem, gondolván, szeretnétek megtudni rólam olyan információkat, hogy éppen mit hallgatok, vagy hogy láttam-e már szellemet. Ugye izgatottak vagytok? Én mindenképpen, hiszen soha nem akartam elárulni nektek, hogy három év múlva tizenkilenc leszek. (Hallom a döbbent kiáltásokat.)

SOROZATAJÁNLÓ: Csengetett, Mylord?

Sziasztok!
Senki ne lepődjön meg azon, hogy bejelentem, a Sherlock és a My mad fat diary után ismét egy angol sorozatot néztem meg. Kezdem úgy érezni, hogy a különböző nemzetekről szóló modern sztereotípiák alátámaszthatóak, bár ez durva általánosítás, hiszen csak egy dolgot tudok biztosan; az angolok remek sorozatokat gyártanak. Lássuk hát, mi a helyzet a Csengetett, Mylord? - dal.

Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 1-2.

Sziasztok!

A bejegyzések megírása mindig hosszú folyamat, ezt mindenki tudja. Még egy egyszerű, átlagos cikket is ki kell(ene) dolgozni, megszerkeszteni, átnézni és kijavítani, nemhogy egy nagyobb lélegzetvételű, nehéz posztot, egy olyat, mint amilyen ez is lesz. Hetek óta próbálom összeszedni a gondolataimat, hogy végre letudhassam ezt a kritikát is, de csak most jutottam odáig, hogy le is írjam őket. Remélem, hogy teljesen érthető, megfelelő mértékben határozott és őszinte leszek majd.  Kezdjük hát bele a rettegett Egy ikerpár titkos naplója című könyvsorozat első két részének remélhetőleg átfogó kritikájába!