Illúzióromboló

Sziasztok! Eredetileg netről összegyűjtött képeket szerettem volna hozni nektek, de mivel kaptam egy igen bölcs kommentet arról, hogy a mézesmázos, agyonphotoshoppolt képekből már így is éppen elég van, és hogy sajátot kéne megosszak veletek, úgyhogy elvetettem az eredeti ötletet. Sajnálatos módon a kedves kommentelő ötletét sem tudom megvalósítani, mert... Szóval... egyszerűen nem tudok igazán karácsonyi képeket fotózni (pedig ez a médiaházi) . Úgyhogy jöjjenek téllel kapcsolatos képek, amiket én fotóztam. (Előre szólok, nekem nem megy ez az egész, elég amatőrök lesznek.)

Sziasztok! Elég régen volt már hasonló bejegyzés, úgyhogy gondoltam, nem ártana néhány képet összeválogatnom, hogy a bennetek munkálkodó ihlet végre a felszínre törhessen. (Oké, szerintetek normális, hogy mindig ilyen magasztosan fogalmazom meg azt, hogy már megint a We Heart It-őrület tört ki itthon, és nem bírtam megállni, hogy egy csomó felesleges képet letöltsek? Jó, szerintem sem. Legalább van, amiben egyetértünk.) És akkor most itt vannak ezek a csodálatos hangulatú képek: 

Sziasztok! Ezt a bejegyzést sokkal, de sokkal későbbre terveztem, de mivel ma szembesültem a ténnyel, hogy 45 évvel ezelőtt született Martin Freeman ezen a jeles napon, úgy döntöttem, korábban megejtem. Ne várjatok túl hosszú bejegyzést, ugyanis a suli miatt kissé el vagyok havazva, de azért igyekszem összehozni valami értékelhetőt. (Nem mentség, de milyen jól hangzik, ugye?) Mielőtt a javarészt képekből álló bejegyzés megkezdődhetne, szeretnék annyit még elmondani, hogy én tényleg nagyon imádom Martin Freemant. Mármint... Cumberbatchről általános ódákat szoktam zengeni, na meg Sherlockról és magáról a sorozatról is, de szegény Martint elég kevésszer említem, ami igazságtalanság. Szerintem ő is van olyan jó színész, mint a már említett kollégája, ráadásul a humora egyszerűen eszméletlen! Teljesen kikészít vele, de tényleg fantasztikus. Ráadásul még a mellékszerepekben is olyanokat alakít, hogy teljesen megérdemli az elismerést. Hát... Jó olvasást, vagy inkább képnézegetést!

Sziasztok! Miután már hónapok óta zargatlak titeket a Sherlockos képekkel és bejegyzésekkel, úgy döntöttem, egy kicsit kiszakadok a tanácsadó detektív világából, és inkább egy tündérmesébe képzelem magam. Moriarty tündérmeséjébe, amelyben ő a régimódi gonosz, ahogy mindig is megálmodta. Hogy lefordítsam azok számára, akik nem értenek fangirlül: a mi szeretett Moriartynkról hoztam néhány képet:

Sziasztok! A sok-sok fogalmazás után ezúttal egy képes bejegyzéssel érkezem:

Sziasztok! A múltkori baglyos bejegyzésem után, most a koalák ihlettek meg. A koala szintén a kedvenc állataim közé tartozik, de igazán csak az Agymenők óta szeretem. Azóta már van plüssállatom, hűtőmágnesem, minifigurám... Pandából bezzeg már egy egész múzeumot összehozhattam volna. (Ha engem kérdeztek, a pandákat messze túlértékelik. Jó, hogy figyelmet kapnak, hiszen védettek, kevés van belőlük, meg egyébként is aranyosak, de szerintem nem érdemelnek meg ekkora népszerűséget.)

Sziasztok! Ma egy képes posztot hoztam, méghozzá az egyik kedvenc állatomról. Mielőtt még felmerülne bennetek a gondolat, hogy én is csak divatból szeretem a baglyokat, elárulnám nektek, hogy már a Micimackóban is Baglyot szerettem a legjobban. Pont kapóra jött, hogy ennyire népszerűvé váltak, mert így lehet baglyos pendrive-om, miniszobrocskám, fülbevalóm (amit sosem fogok viselni), nyakláncom (amit szintén nem), pólóm (elő kéne keresnem) és még számtalan haszontalan dolgom. 

Sziasztok! A  My mad fat diary  után ismét egy angol sorozatot kezdtem el nézni. A BBC Sherlock adaptációja nem volt teljesen ismeretlen számomra, bár az elején vajmi kevés érdeklődést mutattam iránta. Amikor először láttam, egyenesen baromságnak gondoltam, hogy a modern korba passzírozták a hatalmas Sherlock Holmes alakját. (Érdekes, az Agymenőkről is azt gondoltam, hogy csak idióták találhatták ki.) Később számtalanszor belefutottam, adták az AXN-en meg más csatornákon is, de sosem kezdtem neki. Egészen másfél hónappal ezelőttig...

Sziasztok! Már régóta kerülgettem a Sherlock című sorozatot, míg végül az elejétől sikerült elkapnom az RTL2-n. Még nem fejeztem be, ezért nem is hoztam még róla véleményt, bár a bejegyzés már a fejemben összeállt. Ennek az előzménynek híján, röviden elmagyarázom. 

Sziasztok! Ismételten bár képet hoztam nektek, hátha még nem unjátok.

Sziasztok! Ezúttal nem egy rossz könyvről fogok írni, bár szívesen ecsetelném egyes könyvek értelmetlenségét hosszú sorokon keresztül, inkább egy képes bejegyzést hoztam nektek, ami sokkal jobb hangulatba hozza az embert. Engem speciel nem, mert nem élhetem ki magam benne, de másoknál biztos működik.

Sziasztok! Ma néhány inspiráló képet hoztam. Ide mindig is szerettem volna valami hosszú szöveget írni, de sehogy sem megy. Mégis mit lehet írni az inspiráló képekről? 

Sziasztok! Először is szeretnék mindenkinek boldog új évet kívánni, vagy legalábbis mindenképp boldogabbat, mint az előző volt!