Sziasztok! Nem szokásom szépirodalmi műveket olvasni. Nincsen semmiféle előítéletem velük szemben, még csak nem is félek attól, hogy túl nehezek lesznek számomra, csupán arról van szó, hogy annyi, de annyi könyv van, amit el szeretnék olvasni, hogy inkább ledarálok két másodrangú ifjúsági regényt, minthogy belefogjak egy súlyosabb kötetbe. Rossz felfogás, igyekszem változtatni rajta. Az irodalomtanárom adta kölcsön Márquez Száz év magány című könyvét, amit egyébként is egy jó ideje el akartam olvasni, szóval nem volt más választásom: kivégeztem.