Illúzióromboló

Sziasztok! Arra gondoltam, hogy ma egy kicsit visszarántalak titeket a Sherlock fandomba, és elmesélem nektek, milyen egy átlagos napom egy-két sorozatos gif segítségével. Jó szórakozást!

Sziasztok! Nemrég rájöttem, miközben a régebbi bejegyzéseket böngészgettem, hogy rengeteget beszéltem már nektek arról, hogy írok, nemcsak cikkeket erre a blogra meg iskolai fogalmazásokat, hanem egy regénykezdemény is a lelkemen szárad, de még sohasem fejtettem ki bőven, mi is a helyzet, csupán morzsákkal etettelek benneteket. Azonban úgy gondoltam, bepillantást engedek nektek abba, hogy mégis mit, mikor és miért írok. Előre szólok, nem fogok részleteket közölni, mert tervezem, hogy egy külön blogon egyszer majd bemutatom az én kis történetemet, de addig még sokat kell aludni, de még annál is több fejezetet kell megírni. Ennek ellenére szeretném, ha tudomást szereznétek erről az oldalamról is, mert nekem az írás rettentően fontos. Remélem nem gond, hogy egy ilyen személyesebb bejegyzéssel traktállak titeket. Jó olvasást!

Sziasztok! Nem tudom, ki mennyire tudja, de nemrég változtattam meg a blogom nevét. Régebben az én fantáziátlanságom következtében egyszerűen No Name Blog néven futott, de már jó ideje tervezgettem a megújulást. Mivel az egyéves szülinapra egy új designnal kedveskedtem nektek (nem mintha én csináltam volna) , úgy gondoltam, nincs megfelelőbb alkalom arra, hogy megváltoztassam a nevet is. Nem telt bele sok idő, a kommentekben egyből megkaptam a címre utaló célzást. Például, hogy nem is illúzióromboló, amit írtam, vagy hogyha akarom, akkor olyan témát is hozhatok, ami lerombolja az illúziókat.  Ne értsétek félre, egyáltalán nem vettem zokon ezeket, sőt örültem is, hogy megemlítitek, de hogy egy kicsit jobban képben legyetek a névválasztással kapcsolatban, elmesélem, hogy mi is a helyzet. Miért választottam éppen ezt a nevet? 1. Nem volt jobb ötletem Srácok, őszintén: rossz vagyok a címválasztásban. Sem a novelláimnak, sem a fogalmazásaimnak, sem a hosszabb írásaimnak nem ...

Sziasztok! Mint tudjátok, az én drága blogom paradox módon személyes. Bár magamról ritkán írok, rettentően intim dolgokat osztok meg veletek: a gondolataimat, a véleményemet, a reakcióimat. Ritkán vannak tisztán személyes bejegyzéseim, a mostani viszont az lesz. Igazából csak egy rövid posztról van szó, ugyanis ma van a születésnapom. Ennek örömére Betti, az én drága, legjobb barátnőm enyhén szólva is kínos fotókat osztott meg rólam, ahogy ilyenkor szokás... Mivel facebookon elérhetőek életem legocsmányabb, legkatasztrofálisabb képei, amelyeket csak neki, viccből készítettem, szerintem nincs annak semmi akadálya, ha itt is megosztom ezeket a förtelmeket. De előtte figyelmeztetlek titeket: ki fogtok ábrándulni belőlem!  Hát... Ez vagyok én, kevésbé beszámítható állapotban.Tudjátok, akkor, amikor bizalmasan elengeded magad a legjobb barátnőd társaságában...  Köszi, hogy elolvastad ezt a bejegyzést! Remélem, még nem futottál ki a világból :)

Sziasztok! Tegnap lezárult a harmadik közvélemény-kutatás is. Nem tudom, miért, de elgondolkodtam azon, hogy kéne csinálni egy közvélemény-kutatást arról, hogyan vélekedtek ti, olvasók a közvélemény-kutatásokról. Bár egyelőre még nem vittem véghez ezt a tervet, de észben tartom. 

Sziasztok! Ezúttal egy "novellámat" hoztam nektek, ami egy elég nehéz témáról szól.  Karácsony előtt az iskolánkban volt egy novellaverseny, amelynek a témája a csoda volt. Az irodalomtanár javasolta, hogy adjak be én is valamit rá, mert szerinte érdemes volna prózai műfajokkal kísérleteznem. (Tekintve, hogy nem tudok verseket írni, én is így gondoltam.) Sokat töprengtem azon, hogy mit is írhatnék, de hiába. Sosem hittem a csodákban, sem a hétköznapiakban, sem pedig a nagyokban. Aztán rájöttem, hogy az is a témához kapcsolódik, ha a csoda nemlétéről írok.  Nem írnám le a gondolatmenetemet, ami által kiötöltem ezt a történetet, de azt hiszem, ha elolvassátok, akkor meg fogjátok érteni. Előrebocsátom, hogy ez egyáltalán nem eredeti vagy különleges történet, viszont számomra ez is azt bizonyítja, hogy csodák márpedig nincsenek. Főleg, mert vannak személyes tapasztalatim ezzel kapcsolatban.  Íme:

Sziasztok! Tulajdonképpen ezzel a poszttal nem szándékozom megváltani a világot, mert a Húsvétról vajmi kevés mondanivalóm van.