Illúzióromboló

Sziasztok! Itt a tavasz! Sokan várták, sokan nem. Én speciel úgy vagyok vele, hogy nem kötődöm hozzá különösebben, de azért jobb a kellemes melegben suliba menni, mint vacogva, sálban, kabátban. Viszont nem húznám tovább az időt, következzék az én kedvenc bloggerem!

Sziasztok! Srácok, el sem hiszem! Mostanában rohamosan nő a blogom nézettsége, és a napokban  elértük a 25 feliratkozót is! Hatalmas előrelépésnek tartom ezt. Nem is tudom, hogy köszönjem meg nektek azt, hogy olvassátok az írásaimat, legyenek azok jó  vagy rossz értékelések, cikkek, esetleg saját szerzemények. Jobb ötlet híján, megköszönvén azt, hogy hosszú bejegyzéseken keresztül értesülhettetek rólam, most összeszedtem 25 random tényt magamról az íráshoz, blogoláshoz kapcsolódóan.

Sziasztok! Ezúttal egy nagyon-nagyon rövid taggel érkeztem, amiben tulajdonképpen csak pár, a blogos világgal kapcsolatos kérdésre fogok válaszolni. Sajnos már nem emlékszem, hol találtam ezt, de remélem nem gond, hogy kitöltöttem. Szerintem érdekes kérdéseket tesznek föl, hiszen az alábbi témákról minden bloggernek megvan a véleménye. Kezdjünk is neki!

Sziasztok! Ismét egy régebben olvasott könyvről írok, remélem nem bánjátok :) 

Sziasztok! Ma egy olyan könyvről fogok írni, amely igazán elgondolkodtatott. Tudjátok, mindig úgy tervezem, hogy egy újabb kiolvasott könyv után beiktatok egy-két órát arra, hogy átgondolhassam az egészet, hogy rendszerezhessem a történéseket a fejemben, hogy megfogalmazhassam az épkézláb véleményemet. Sajnos, sosem jön össze. Vagy azért, mert elhalaszthatatlan dolgom akad, vagy mert szorít az idő, vagy csak fáradt vagyok. Azt hiszem, ezért is olyan összeszedetlenek az írásaim. Mivel fáradhatatlanul azon vagyok, hogy napi rutint alakítsak ki, és a jellememet formáljam, talán egyszer egészen átlátható bejegyzéseket fogok közzétenni, és én magam is sokkal érthetőbb leszek, mind írásban, mind az életben. (Ez volt az a mondat, aminek a végén már nem bírtam tovább, kitört belőlem a röhögés) Mielőtt nekikezdtem volna a felesleges körítésbe, azt akartam elmondani, hogy ez a könyv… érdekes érzéseket hagyott bennem. Szeretek írni, mindig is szerettem, de tudom, hogy ez nem elegendő a...

Sziasztok! Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy vezessem fel a listát. Ez kicsit személyes, hiszen mégis csak a mindennapi bénázásaimról, de talán mások is kerültek már olyan helyzetekbe, mint én. Ami azt illeti, ennek nagyobb esélye van, mint gondolnám. Szóval ez a lista néhány olyan pillanatról szól, amit elképesztően tudok utálni:

Sziasztok! Blogger körökben az az általános nézet, hogy a frappáns bemutatkozás nem kezdődhet így: „X vagyok, és Y éves” Kár, hogy nem vagyok profi, mert akkor eszembe jutna valami jó szöveg, de kezdőként kénytelen vagyok a sablont használni. Kriszti vagyok, és cáfolhatatlanul unalmas. A legtöbb időt a fejemben töltöm, próbálom rendezgetni a zűrzavart, ami benne uralkodik, és leírni az érdemlegesnek titulált dolgokat. Nem vagyok teljesen antiszociális, három barátnál többel rendelkezek, még ha ezek közül legfeljebb kettőben bízom igazán. Tizenhat évesen nem sok dolgom van a tanuláson és a közösségi munkán kívül (amelyet már elkezdtem a helyi könyvtárban), de ezeket szándékosan ignorálom a szünet első két hónapjában, míg a fennmaradó időt a visszarázódás, az ismétlés és a túlaggódás tölti ki. Az utolsó még igaz is.