Legutálatosabb pillanataim

Sziasztok!

Őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy vezessem fel a listát. Ez kicsit személyes, hiszen mégis csak a mindennapi bénázásaimról, de talán mások is kerültek már olyan helyzetekbe, mint én. Ami azt illeti, ennek nagyobb esélye van, mint gondolnám. Szóval ez a lista néhány olyan pillanatról szól, amit elképesztően tudok utálni:

1. Amikor éppen a jólesően dörgölöm a szememet, hogy az álom délre megmaradt szikrái is egészen biztosan eltűnjenek belőle, akkor kissé késleltetve ugyan, de eljut az agyamig az információ, miszerint reggel nem kis időt töltöttem a sminkeléssel, aminek az előző cselekvéssornak hála csak egy fekete, pandaszerű nyoma maradt.
2. Vicces ember vagyok, legalábbis én jól szórakozom a saját poénjaimon. Ráadásul hatalmas öniróniával rendelkezem, vagy legalábbis a legtöbb egoista emberhez mérve. Kár, hogy a körülöttem élő emberek nem értenek sokat a szarkazmushoz és az iróniához. Előfordul bizony, hogy némi öniróniával jellemzem magam, talán kicsit túlozva is. Azt várnám, hogy ilyenkor a barátaim, vagy hogy is nevezzem őket, ellenkeznek, nevetnek és hasonlók, de legtöbbször helyeslően bólogatnak. A pillanat több, mint kínos.
3. Amikor egy hatalmas ostobaságot szarkasztikusan értek, de a banális, túlzó hangsúly nélkül valaki komolyan veszi. Szerintem néhány osztálytársam komolyan elhiszi, hogy szerintem a nőknek a konyhában a helyük.
4. Amikor az irodalom tanárom, legyen szó bármilyen csupaszív nőről is, kiosztja a fogalmazásokat, és szembesülök azzal, hogy az írói szabadság nem létezik az iskolán belül.
5. Amikor a tanár fennhangon közli az osztállyal, hogy csak egyes és kettes dolgozatok születtek, csak az enyém lett ötös. Azok a tekintetek…
6. Amikor szembesülök azzal, hogy negyvenöt percet ki kell bírnom a fiúkkal tesin.
7. Amikor a matekdolgozat beadása után hirtelen háromszor annyit tudok, mint az írása közben, ráadásul fejben kiszámolom az eredményt.
8. Amikor rosszul toldalékolok egy szót, és egy szörnyű helyesírású ismerősöm kijavít.
9. Amikor a varrás a zoknimon félrecsúszik.
10. Amikor szembesülök azzal, hogy fejben megint előrébb járok, és nem is péntek, hanem szerda van.
11. Amikor ki tudja, miért, de egy ostoba helyesírási hibát követek el. Például a sebességet két b-vel írom.
12. Amikor életem legprecízebben rótt betűit egy balfasz ügyetlen személy lökése miatt egy határozott tollvonással egészítem ki. 

Ismerősek nektek ezek a pillanatok? Ti mivel egészítenétek ki a listát?