Sziasztok!
Meséltem már nektek arról, hogy egy könyvtárban igyekszem ledolgozni a közösségi szolgálat 50 óráját? Van egy olyan sanda gyanúm, hogy már említettem, de nem mernék rá mérget venni, így egy-két szót szólnék róla. (Igen, a mese kapcsolódik a bejegyzés témájához.)
Elsős voltam, amikor anyukám beíratott a könyvtárba. Nem igazán fűlött hozzá a fogam, ezért nem is olvastam el azokat a könyveket, amelyeket kivett. (Mégis melyik hétéves kíváncsi arra, hogy milyen szólások és közmondások léteznek?) Szépen, lassan azonban odaszoktam, és volt néhány év, amikor majdnem minden délutánt ott töltöttem. (Vagy legalábbis így emlékszem rá... Aztán ki tudja.)
Mikor gimibe kerültem, és megtudtam, hogy 50 órát kell teljesíteni ahhoz, hogy leérettségizhessek, elég tanácstalan voltam annak kapcsán, hogy hová is kéne mennem. Később felötlött bennem, hogy megkérdezhetném a könyvtárban, lehetséges lenne-e, hogy ott dolgozzak. És igen, lehetséges volt. Néhány apróbb kivételtől eltekintve az eddig teljesített órákat mind ott teljesítettem.
A könyvtárosnéni nagyon kedves, azt mondta, hogy ha írnék egy-két könyvről véleményt, ők azt kitennék a könyvtáruk oldalára. Néha, ha érkezik egy új könyv, akkor megkér, hogy olvassam el, és mondjak róla véleményt, például, hogy milyen korosztálynak ajánlja. A ma terítékre került könyvvel is pontosan így találkoztam, és hogy mi a véleményem róla? Olvassatok tovább, és megtudjátok!
Információk
Az íróról FORRÁS

A könyvről
Eredeti cím: Mijn bijzonder rare week met Tess
Műfaj: Ifjúsági
Kiadó: Pagony
Kiadás éve: 2013
Magyarul megjelent: 2016
Fordította: Rádai Andrea
Oldalszám: 160
Ár: 2490 Ft
Molyértékelés: ? (4 csillagozás)
Korhatár: 10+
Szemszög: E/1
Fülszöveg:
"A vakáció első napján a bátyám eltörte a lábát. Szóval elég rosszul járt, de nekem pont ez volt a szerencsém, mert a rendelőnél találkoztam Tess-szel. Tess szeme barna, és arany pöttyöcskék vannak benne. Sosem kér bocsánatot és szeret parancsolgatni. Az apja nem is tud arról, hogy létezik. Csak egy hete van, hogy megismerje az apját. Nekem is csak egy hetem van, hogy vele legyek. Úgyhogy segítek neki. Hét napig vagyunk a szigeten, de ez életem legfurcsább és legboldogabb hete. Töltsd Tess-szel és Samuellel ezt az izgalmas hetet, melynek során a tizenegy éves Tess megszelídíti az apukáját, a tízéves Samuel pedig rengeteget gondolkodik barátságról és családról, örök búcsúról és az első szerelemről."
Idézetek [SPOILER]:
"A fejem üres volt. Néha túl sokat gondolkodom. Néha pedig az égvilágon semmire sem gondolok. Nincs átmenet, legalábbis nálam."
[Samuel magáról]
"- A rendőrök ki fognak nevetni, ha odamész. Nincs abban semmi rossz, ha egy tizenegy éves lány megérint egy tízéves fiút.
Karba tettem a kezem.
- Jó, de én nem akarom."
[Egy Tess és Samuel között lefolyt párbeszédből.]
"Szigorú tekintettel néztem Jorréra.
- Jobb lett volna, ha nem esel bele a gödörbe.
- Aha - mondta -, mondasz valamit."
[Samuel és bátyja, Jorre.]
"- Maradj itt! - kérte apa. - Samuel, én szeretném...
- Ez a büntetésem? - kérdeztem. - Hogy itt kell maradjak veletek?"
[Samuel a családja körében.]
"- Úgy látom, nélkülem is jól mulattál.
Oldalra billentette a fejét, és egy ideig csak nézett. Aztán megvonta a vállát.
- Nem értelek. Hiszen nem a családod miatt jöttem. Hanem miattad."
[Tess és Samuel.]
"- A feleségem már hét éve nincs velem - magyarázta. - Hét éve egyedül ülök ezen a kanapén. Mit gondolsz? Azt kívánom, bárcsak ritkábban láttam volna Mariát, amíg élt? Hogy bárcsak többször mentem volna el egyedül biciklizni, mert akkor kevesebbet beszéltünk volna? - Hendrik egyenesen a szemembe nézett. - Szerinted jobb lenne most nekem?"
[Hendrik, a különös vénember.]
"Egyszerűen meg kell szokniuk. De ezúttal nem a magányt, hanem engem. Én vagyok a legfiatalabb, vagyis én mindig itt leszek. Egész hátralevő életükben beszélgetniük és játszaniuk kell velem. Szóval minél hamarabb elkezdenek gyakorolni, annál jobb!"
[Samuel]
A véleményem
A történet
A fülszöveg csalókás, legalábbis engem átvert. Nem azt kaptam, amire számítottam, de nem vagyok benne biztos, hogy ez rossz. Mivel nem szeretném, hogy ti is ugyanabba a hibába essetek, mint én, és ki kelljen ábrándulnotok, amikor rájöttök, hogy miről is szól ez a könyv, így elmondom, hogy valójában mi is a történet.
Samuel és családja éppen a hollandiai Texel szigetén (igen, azt hiszem, hogy Hollandiában játszódik a történet, legalábbis az eredeti cím és eredeti kiadó alapján erre következtettem) nyaralnak. Sajnálatos módon Jorre eltöri a lábát, amikor beleesik egy gödörbe, ezért haladéktalanul fel kell keresniük egy orvost. Mivel anyukájuk migrénnel fekszik a házban, amelyet béreltek, Samuelnek is velük kell tartania. A rendelő előtt aztán találkozik Tess-szel, az orvos asszisztensének lányával, aki különös viselkedésével azonnal felkelti a fiú kíváncsiságát. Nemsokára kiderül, hogy Tess nem is ismeri az apját, aki valamilyen úton módon éppen a Texel szigeten kötött ki. Samuel őszintén nem érti legújabb barátját, de mindent megtesz azért, hogy a lány végre megismerhesse az apját.
Mit ne mondjak, nem tűnik túl érdekfeszítőnek. Nem sablonos, azt meg kell hagyni, viszont nem is az a fajta történet, amire az emberek ugranak. Nincs benne az a provokatív, figyelemfelkeltő él, amit manapság annyira szeretnek az olvasók, nem hatásvadász és nem erőltetett.
Ettől a mesterkéletlen egyszerűségtől lesz igazán szerethető a könyv. Egy tízéves szemszögén keresztül látjuk és éljük át Tess vívódásait, a kislányét, akinek igazán emberpróbáló gondjai vannak, nehézségei, amelyekkel egy idősebb, tapasztaltabb, bölcsebb személy sem tudna feltétlen megbirkózni.
Számomra meglepő volt, hogy milyen izgalmas és megható a történet, amelyet majdnem halálra untam az első oldalaknál. Vártam, idegeskedtem, néha még el is kámpicsorodtam, miközben sebesen faltam az oldalakat. Mint fentebb láthatjátok, a könyv nem több, mint 160 oldalas, és abban már benne vannak a végén lévő reklámok, tehát nem nagy kunszt egy nap alatt kiolvasni, azonban az, hogy két és fél óra alatt megvoltam vele nem csak ennek köszönhető, hanem annak is, hogy egyszerűen olvastatja magát.
A könyv cselekménye egy komoly probléma, egy sajnos elég gyakran előforduló eset körül forog, mégsem mondhatom azt, hogy igazán nagy hatással volt rám. Igaz, hogy vannak mélyebb rétegei is, amelyeket lehet, hogy egy tíz éven aluli gyerek nem nagyon értene, de valahogy mégis inkább a limonádékhoz sorolnám.
A karakterek
Samuel az a fajta gyerek, aki sokat beszél és sokat gondolkodik. Mint tudjátok, imádom az olyan főszereplőket, annál inkább azokat a férfi karaktereket, akik okosak, kimértek, magányosak, hallgatok és róluk olvasván az ember elgondolkodik azon, hogy előfordulhat, hogy van valamilyen mentális problémájuk. (Ez utóbbi kitételtől akár el is tekinthetünk.) Samuelre többé-kevésbé ráillik a leírás, legalábbis az alapok mindenképpen. Nagyon okos, a bátyja professzornak szólítja. Különösen viselkedik, szereti a furcsa dolgokat, és olyan gondolatai vannak, amelyek elég meglepőek egy tízévestől. Érdekes módon közelíti meg az élet és halál dolgát, egy kicsit elvontan, talán gyerekesen is. Az ő szemszögéből látni az eseményeket kimondottan üdítő és elgondolkodtató volt.
Tess egy homokszín hajú, barna, pöttyös szemű kislány, aki tizenegy éves. Táncolni tanítja Samuelt, olyan kalandokba rángatja bele, amelyekre a fiú még gondolni sem mert, miközben valami észveszejtően komoly, egy egész életre kiható döntést kell meghoznia. Egyedül él az anyjával, az apját még csak nem is ismeri. Nem szeret bocsánatot kérni, mert a nőknek túl sokszor kell ezt tenniük, és szereti irányítani az eseményeket. Kedves és okos lány, akinek kellő érzéke van a parancsolgatáshoz. Nagyon határozott és erős jellem, aki csaknem olyan fura, mint a főszereplőnk.
Jorre Samuel bátyja, tizenkét éves, 1 méter 61 centi. A nyaralás számára nem kezdődik jól, ugyanis rögtön az elején beleesik egy gödörbe, és eltöri a lábát. A továbbiakban otthon kell feküdnie, és semmit sem csinálhat. Az öccsével meglepően gonoszul bánik, gúnyolódik, és sértegeti, Samuelnek pedig fogalma sincs arról, hogy mivel érdemelte ezt ki. Őszintén szólva, az elején nem sok mindent tudtunk meg róla, de ahogy haladt előre a történet, kiderült az is, hogy miért olyan amilyen.
További szereplők: Hendrik, akinek meghalt a kanárija; Samuel apukája, aki minden nyaraláskor ellátogat egy fodrászatba; Samuel apukája, akinek sokszor fáj a feje, és nem feltétlenül a gyerekei miatt; Ida, Tess egyedülálló, szőke anyukája; Hugo, a nevetséges ruhákat viselő férfi; Elise, Hugo vörös barátnője és Cirmi, a terhes macska
Miért ajánlom?
- rövid
- könnyen olvasható
- jó karakterek
- többrétegű történet
Miért NEM ajánlom?
- mást ad, mint amit ígér
Ti olvastatok már Anna Woltz-tól? Mit? Ismertétek ezt a könyvet? Mit szóltok hozzá? Írjátok meg kommentben!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése