2016 legjei

Sziasztok!

Év vége felé az ember mindig késztetést érez arra, hogy számot vessen és összegezze az elmúlt hónapok teljesítményét. Meg ne kérdezzétek, hogy miért van ez, ugyanis belőlem az az alkatrész is hiányzik, ami az efféle motivációkért felelős. Nem írok újévi fogadalmakat, és általában egyáltalán nem készülök az újévre, hiszen attól még, hogy más évszámot írok a dolgozatra, az előző évek alatt nyújtott teljesítményem nem változik és nem is tűnik el. Idén viszont sokat változtam, szóval folyton próbálom emlékeztetni magamat arra, hogy igenis vannak eredmények, amelyekről beszélni kell, méghozzá büszkén. Első, de remélhetőleg nem utolsó évértékelésem következik. Fogadjátok szeretettel!

1. A legmagasabbra értékelt könyv a moly szerint (nyilván az általam olvasottak közül.)

Roald Dahl: Matilda (97%)

"Matildával sok a baj. Falja a betűket, könyvtárnyi olvasnivalót cipel haza, valóságos fejszámoló művész. Szülei szörnyülködve szemlélik leányuk különcségeit, s megpróbálják rávenni az egyetlen értelmes elfoglaltságra, a televízió bámulására. Matildával azonban nem sokra mennek. Iskolába akar járni és tanulni szeretne. Itt találkozik a tündéri tanító nénivel, Édess kisasszonnyal, és a félelmetes igazgatónővel, Ordass kisasszonnyal. Számtalan torokszorító és mulatságos kaland közben döbben rá, hogy csodatevő képességgel is rendelkezik… Matilda fordulatos és meghökkentő története Roald Dahl legújabb, ifjaknak szóló fantasztikus varázslata."

Gyerekkorom egyik legmeghatározóbb olvasmányai közé tartozik Roald Dahl Matilda című könyve, úgyhogy maximálisan egyetértek a molyokkal, akiknek köszönhető az igen magas százalék. Őszintén megmondom, hogy egyébként nem szoktam egyetérteni a moly értékelésével, és majdnem szívrohamot kaptam, amikor az Ambrózy bár esetei című sorozat egyik kötete 96%-ot kapott. (Ezzel szemben A Gyűrű Szövetsége nem éri el a 90%-ot sem. Persze azt sokkal többen olvasták, így érthető az alacsonyabb értékelés, de na... Tolkien csak jobb volt, mint Böszörményi, már bocs.)

2. A legalacsonyabbra értékelt könyv a moly szerint 

Szűcs Vanda: Egy ikerpár titkos naplója 1. Kezdetek (35%)

"Vajon ki állítja azt, hogy az egypetéjű ikreknek belülről is hasonlítaniuk kellene? Hát, nem!
Ott van például Feltser Luca, aki színötös tanuló, cserkészetre jár, és sohasem hazudik. És Feltser Zita, akit leginkább csak a csinos ruhák és Nagy Marci smaragdzöld tekintete érdekel.
Ez a könyv az ő titkos, párhuzamos naplójuk, melyet a hetedikes tanév kezdete óta vezetnek: Luca dátumozva és az élményeket pontozva, ahogy kell; Zita pedig csak úgy, ahogy érzi…
Ha hiányzott már, hogy első kézből értesülj a tinik életéről, a suliban és azon túl, akkor neked találták ki ezt a könyvet, amelynek szerzője ugyanúgy tizenhárom éves, mint főhősei, és akikkel együtt fog felnőni a titkos napló további fejezeteiben!"

Ez az a könyv, amit olvasva nem tudtam, hogy sírjak-e vagy nevessek. Egyrészt elveszett a hitem a fiatal, magyar írókban, másrészt magabiztosabb lettem, mert ha ilyet volt hajlandó (pénzért, nem pénzért, lényegtelen) valaki kiadni, akkor nekem is vannak esélyeim. Itt megint csak igazat kell adnom a molyoknak, ugyanis ez a könyv... bűncselekmény. Részletesebb fejtegetésért kattints IDE. 

3. A legrövidebb könyv

Voltaire: Candide vagy az optimizmus (140 oldal)

"A voltaire-i életmű meghatározó jelentőségű alkotása, a Candide vagy az optimizmus egyszerre tézis- és kalandregény. Hősét, az egyszerű és hiszékeny ifjút – akit filozófus nevelője, Pangloss a nagy Leibniz nyomán arra tanít, hogy ez a világ a lehetséges világok legjobbika – Voltaire végigvezeti benne az egész földgolyón, Vesztfáliától Hollandián keresztül Portugáliáig és Eldorádóig, majd vissza, Európán át Isztambulig és végül Rodostóig. Candide útja társaival együtt háborúból háborúba, katasztrófából végveszélybe visz; végigszenvedik mindazt a rosszat, ami igencsak ellentmond mestere tanításainak. Candide ki is ábrándul ez utóbbiakból, de nem esik kétségbe. Voltaire (1694-1778) a filozófiával szemben az élet elsődlegességét hirdetve ráébreszti hősét, hogy földünk nem mennyország ugyan, de nem is pokol. Candide földet vásárol, és imádott hölgye, Kunigunda, meg a többiek társaságában békés munkálkodásba fog."

Mivel le voltunk maradva az irodalom tananyaggal, nem sikerült átvennünk ezt a könyvet, de az ajánlott könyvek listáján szerepelt a címe, úgyhogy jó kislányként elolvastam. Meg egyébként is érdekelt már régóta. Nem bántam meg, hogy kézbe vettem, ugyanis egy izgalmas és mindemellett humoros történetről beszélünk, ami majdnem a legélvezhetőbb kötelező olvasmány. (Szerintem persze.)

4. A leghosszabb könyv

Gál Dorina: Bíborszív (592)

"A ​​történelmi regényfolyam Habsburg Mária és II. Lajos magyar király fiatalságát és házasságát mutatja be, melynek korán véget vetett a katasztrófával végződött mohácsi ütközet 1526-ban. A cselekménysoron végighúzódó, hol kisebb, hol nagyobb szerepet kapó fő motívum egy aranyszív-medál mint szerelmi szimbólum, amelyet Lajos viselt haláláig, majd pedig Máriához került, és amelyről a végrendeletében is megemlékezett. A célzott korosztály már tanult/hallott a mohácsi csatáról, ám annál kevesebb információja van arról, hogy a fiatalon életét vesztett uralkodó szinte semmiben sem különbözött a mai kamaszoktól. Lajos és Mária házassága őszinte, romantikus szerelmi kapcsolattá vált.
A történelmi regény kettejük életére koncentrálva mutatja be a korszakot, a középkori Magyarország bukását megelőző két évtized, továbbá az azt követő néhány év történetét.
A regény a középkori mindennapok az öltözködés, a szórakozás, a városszerkezet, az udvari élet és az ünnepségek (menyegzők, temetések, koronázások) részletes leírását adja, a célzott korosztály ismereteit bővítve, de érdeklődését mindvégig szem előtt tartva."

Őszintén, nekem sokkal jobban tetszett az első rész, mint ez. Túlnyújtottnak éreztem, mivel rengeteg volt benne a leírás. Ez persze részben jó, ugyanis elkalauzolt minket az 1500-as évekbe, és tényleg, eleinte maga volt a gyönyörűség elolvasni azokat a hosszadalmas leírásokat a ruhákról és az ünnepélyekről, de később... Oh, hogy én mennyire belefáradtam! Mindazonáltal kellemes és érdekes olvasmány volt, csak lehet, hogy ki kellett volna húzni egy-két részt belőle.

5. A legdrágább könyv

Sir Arthur Conan Doyle összes Sherlock Holmes története 2. (4250 Ft)

"A kötet történetei: A sátán kutyája (regény), A félelem völgye (regény), Az utolsó meghajlás (8 novella), Sherlock Holmes esetnaplója (12 novella)."

Nem tudom elmondani, mennyi ideig kerestem ezt a könyvet. Néztem antikváriumokban és neten is, de sehol sem találtam. Később letöltöttem a telefonomra egy applikációt, azon keresztül olvasgattam, de az ugyebár nem ugyanaz, és egyébként is voltak benne elírások. (Erről az appról még később beszélek.) Végre valahára azonban ismét rendelhetővé vált a kötet, és én habozás nélkül kiadtam érte annyit, amennyit. 

6. A legolcsóbb könyv

Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő (10 Ft)

"Kosztolányi ​​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál – üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a „véresen-fájó dilettantizmus” drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett."

Sajnálatos módon még nem sikerült időt szakítanom erre a könyvre, de még mindig úgy vagyok vele, hogy előbb vagy utóbb úgyis el kell olvasnom. Kíváncsi vagyok rá, ugyanis nagyon szeretem Kosztolányit, igaz, a sokak által kedvelt karakter, Esti Kornél számomra egyáltalán nem szimpatikus. Számomra az Aranysárkány volt az az olvasmány tőle, amit nem hiszem, hogy el fogok felejteni. 

7. A legszebb borító 

Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten (Ambrózy báró esetei 1.)

"Budapest, ​​1896.
A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész.
Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon.
A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz.
„A szereplők olyan elevenek, szinte lelépnek a lapokról. Elég néhány szó, és megtörténik a csoda: máris a múlt század fordulójának lüktető világvárosában találod magad, különös, borzongató kalandok kellős közepén. Szívből ajánlom egyhangú hétköznapokra és pihentető hétvégékre!” – Katona Ildikó, hivatásos könyvrajongó"

Akármennyire is csalódtam ebben a könyvben, egyszerűen tagadhatatlan, hogy gyönyörű borítója van. Tökéletesen választották meg a rajta szereplő hölgyet is, a színek, a hangulat, minden rendben van, sőt! Sajnos a borító azonban csak a látszat, ugyanis maga a könyv, ha nem is nyelvileg, de tartalmilag mindenképp sántít. 

8. A legjobb kötelező, amit olvastam

William Shakespeare: Hamlet

"Az ​​angol klasszikus, Shakespeare zseniális drámájáról nehéz lenne újat mondani. Nem is kell megpróbálni. Hiszen évszázadok múltán oly naprakészek mondatai, találóak szereplői, hogy az ember újra és újra rácsodálkozik, „csak az idő halad”, „mi nem változunk”. Mi, az emberiség, felcímkézve a hiúság, gyarlóság, öntörvényűség, haszonlesés, erkölcstelenség, vagy a pajzánság határtalan jelzőivel.
Az előadás középpontjában a család áll. Az az anya, és fiú, aki különböző módon gyászol, üdvözöl egy új világot, rendszert, ami gyarlóbb, és kuszább lett, mint az előző.
A főhős vívódik az általa vélt igazság és a valóság között. Nyomozásba kezd apja halálával kapcsolatosan, a Szellem megjelenésnek köszönhetően. Azt gondolnánk, hogy egy háborodott elme szüleménye mindez, ám a jó barát Horatio éppúgy részese a múlt feltűnésének, mint maga Hamlet.
Az igazságnak súlyos következményei vannak, ha azt korábban megmásítani szándékoztak néhányan. Így történik ez ebben a drámában is. Tragédiák sorozata, gyilkosságok sora figyelmeztet arra, ha az ember bármely rendszere – egyéni, családi, társadalmi, – megbomlik, nem tudja kézben tartani sorsát, bukik vétkes és ártatlan egyaránt."

Nem mondhatom, hogy sok Shakespeare drámát olvastam, de azért ismerek egy-kettőt. A legtöbben a Rómeó és Júliát kedvelik, annak ellenére is, hogy manapság már nagyon elcsépelt és nyálas darabnak számít, mások pedig A Szent Iván éji álmot kedvelik. Az osztállyal mi a Lear királyt láttuk, ami szintén nagyon tetszett, de... a Hamlet mindent visz. Nem tudom megmondani, hogy mi az, ami annyira vonz a történetben, de egyszerűen fantasztikusnak találom. Hamlet alakja pedig... Nincsenek rá szavak.

9. A legnézettebb bejegyzés

A karácsonyról #4 5 dolog, amit utálok a karácsonyban (290 megtekintés)

Esküszöm, hogy nem polgárpukkasztásnak szántam, csak gondoltam, fontos megismerni az ünnep mindkét oldalát. Ennek ellenére kevés idő alatt rengeteg megtekintés érkezett, facebookon pedig hozzászólásokat is kaptam. Számomra nem jelentett többet ez a bejegyzés, mint a többi, de úgy tűnik, nektek tetszett.

10. A legnépszerűtlenebb bejegyzés

Sherlock paródia - videó (1 megteintés)

Kissé igazságtalan, hogy éppen ezt a bejegyzést mutatom nektek, ugyanis csak ma tettem ki, viszont akármi is történik a mai napon, ez marad a legkisebb nézettségű bejegyzés. 

11. A legijesztőbb könyv

Madeleine Roux: A bolyongó lélek (Asylum 1.)

"A New Hampshire Egyetem nyári kurzusa a tizenhat éves Dan Crawford számára több mint egy nyári tanfolyam valóságos mentőövet jelent a fiúnak. A gimnáziumban kiközösített Dan alig várja, hogy végre új barátokat szerezhessen az érettségi előtti utolsó nyári szünetben. New Hampshire-be érkezése után azonban megtudja, hogy a nyári kollégium épületét egykor elmegyógyintézetként használták, ráadásul nem is akármilyen betegeket kezeltek ott; kivétel nélkül minden kezelt pszichopata bűnöző volt. Dan újdonsült barátaival, Abbyvel és Jordannel felfedező útra indul a nyugtalanító kollégium alagsorában lezárt titkos épületszárnyban, ahol hamar rájönnek, hogy nem véletlenül kerültek mindhárman épp oda. Lassacskán felfedik az intézet félelmetes múltjának titkát, miközben néhány titok nem véletlenül nyílik meg előttük a feltáratlan múltból."

Nem szoktam ijesztő könyveket olvasni, inkább a nyomasztó hangulatú thrilleket kedvelem vagy a krimiket. (Kit akarok becsapni? Főleg a krimiket.)  Év elején kaptam kölcsön az egyik barátnőmtől ezt a könyvet, és igen, egy kicsit... nagyon hátborzongató volt. Kérdés persze, hogy most, hogy kiműveltem magam a szellemekből az Odaátnak köszönhetően, mennyire félnék most. 

12. Az év sorozata

Ha egy éve kérdeztek meg, akkor habozás nélkül azt feleltem volna: Agymenők. Mióta blogolok, valahogy sűrűbb lett az életem, több könyvet olvasok, gyakrabban írok, jobban odafigyelek a tanulásra és több sorozatot is nézek. Ebben az évben kétszer, háromszor több sorozatot néztem meg, mint eddig bármikor. Mint tudjátok, eléggé ráfüggtem a Sherlockra, és a My Mad Fat Diary is fontossá vált számomra. Most, év vége felé azonban megszerettem a Supernaturalt, azaz az Odaátot is. Választani sajnos nem tudok, de kettőt meg tudok jelölni: a Sherlockot és a Supernaturalt.

13. A legrosszabb sorozat

Anyukám elég sok sorozatot néz. Ő nem olyan, mint én (sajnos, hál' Istennek), és nem szereti annyira a dráma és/vagy krimisorozatokat, viszont odavan a természetfelettiekért. Ennek köszönhetően ismerkedtem meg az Angellel és a Buffyval, a Teen Wolffal és a Grimmel. Az előbbi kettőről nem ejtenék szót, viszont a Grimmről... Én mindig is imádtam a Grimm-meséket, el sem tudom mondani, hányszor olvastattam fel a dédmamámmal ezeket. Az első néhány rész izgalmas is volt, mert látszott, hogy a mesék alapján dolgoznak, később azonban egyre unalmasabb lett. Szerencsére a 6. évad lesz az utolsó.

14. Kedvenc filmem az évben

Nem vagyok az a filmnézős típus. Főként azért nem, mert az időm nagy részét írással, olvasással töltöm, meg egyébként is a sorozatokat preferálom. A blog bejegyzései alapján ez alighanem észrevehető, ugyanis tényleg nagyon kevés említést tettem filmekről. Decemberben láttam az HBO-n ezt a filmet, és nagyon tetszett nekem. Humoros, kedves és kreatív rajzfilm volt, amit gyerekek és felnőttek is egyaránt élvezhetnek.

15. A legnagyobb eredményem az évben

A legszemélyesebb és a leginkább elgondolkodtató pont. A személyiségfejlődésen túl is sok mindent felmutathatok. Elsősorban az olvasás terén nyújtott teljesítményemre vagyok büszke. Ez volt az első év, hogy számon tartottam az olvasmányaimat. Idén 118 könyvet olvastam ki, ami számomra észveszejtő. Persze sokan többet olvastak ki, de szerintem mindenki mérje önmagát önmagához. Másrészt büszke vagyok arra is, hogy ebben az évben két recenziós példányt is kaptam a GABO Kiadótól, illetve, hogy Molnár Krisztina Rita írónő kommentelt egy bejegyzésemhez. A bloggal elért eredményeim is fantasztikusak, legalábbis én nagyon örülök neki, hogy ennyi olvasóm és megtekintésem van, még úgy is, hogy talán más blogtól elmaradtam. Nagyon örülök annak is, hogy a suliújság beindult nálunk, és hogy ebben nagy részem volt. Igaz, még mindig nem jött ki az első szám, és vannak hiányosságok is, de így is sokkal többet értünk el ez alatt a pár hónap alatt, mint az elmúlt két évben. 

Nagyon szépen köszönöm, hogy elolvastátok a bejegyzésemet, és azt is, hogy velem tartottatok ebben az évben! Hogy telt számotokra a 2016-os év? Mik a ti legjeitek? Véleményeiteket, gondolataitokat, észrevételeiteket írjátok meg kommentben! Boldog újévet kívánok nektek!

Üdv: Kriszti :)