Sziasztok!
Mivel a legutóbbi bejegyzésemben nagy adag optimizmust és lelkes ömlengést szabadítottam rátok, a mai posztomban igyekszem ellenpontozni ezt. Elvégre, miért is mennénk el egyik vagy másik irányba? Szerintem már így is meglepően vidám voltam az előző bejegyzésekben. Nem hiába mondtam, hogy sokat változtam az elmúlt hónapok alatt! Mindegy, a rossz vélemény ritkán változik.
1. Az emberek
Igen, ez egy kissé erős kezdésnek, de hiába is köntörfalaznék, az esetek többségében nem kedvelem az embereket. Próbálok változtatni a dolgokon, de sem a tömeget, sem pedig az idegeneket nem szeretem, emiatt nemcsak a karácsony előtti tumultus, de már a zsúfolt plázákban való vásárlás is kiakaszt.
Évekig az volt a bevált szokásom, hogy november elején megvásároltam az ajándékokat, hogy ne kelljen bemennem a városba olyankor, amikor minden másodpercben hozzám ér valaki, ráadásul akkora a sor, hogy lassan a boltból is kilóg... Ez azonban nem tett jót a pénztárcámnak, hiszen olyankor az akciók még csak szóba sem jöhetnek, ráadásul az alatt a majdnem két hónap alatt rengeteg olyan dolgot találtam, ami talán jobb ötlet lett volna, mint amit már rég megvettem.
Ebben az évben leginkább Bécsben vásároltam, de nem kizárt, hogy egy-két dolgot még itthon is veszek.
2. Karácsonyi zenék
Míg a karácsonyi filmeket imádom, addig érdekes módon kitör a frász minden karácsonyi témájú számtól. Egyszerűen irritáló, ahogy az összes létező zenei stílusban képesek elmondani ugyanazt újra és újra, csak az egyik rappel a másik meg kiénekli a magas C-t...
Ráadásul a klipek egyre rosszabbak. Addig még oké, hogy havazás van meg karácsonyfa és így tovább, de mondjátok már meg nekem, hogy miért is kell a nőknek úgy öltözniük, mint egy ribancnak?
És akkor még nem szóltam egy szót sem arról, hogy akármerre jár az ember, akárhol is próbál egy kicsit kikapcsolódni, mindenütt jönnek ezekkel az idióta zenékkel. Nem mondom, egyszer-kétszer meghallgatom őket, de akármilyen is a színvonal, én inkább maradok a Micimackó fáziknál...
3. Rokonlátogatás
Meg ne szólaljatok, én figyelmeztettelek titeket az előző posztomban, ahol már leírtam, hogy miért tartom jónak, hogy összejön a család karácsonykor. Ezúttal a dolog sötétebb oldalról beszélnék.
Nem tudom, ki hogy van vele, de én azt vettem észre, hogy a rokonok mindig követelőzőek. Lehet, hogy a szülőknek nem fontos, hogy milyen vagy fizikából, de a távolabbi családtagok egész biztosan rosszallóan fognak rád nézni, akkor is, ha kettesed van, és akkor is, ha négyesed. Ha sportolsz, arra fogják rá a rontást vagy az egyébként is rossz eredményeket, ha viszont nem, akkor meg csak csóválják a fejüket, hogy nahát, akkor mégis mit csinálsz szabadidődben, ha se nem tanulsz, se nem sportolsz?
Az én rokonaim ilyenek. Mindannyian reálos beállítottságúak, informatikusok, bérszámfejtők, kémikusok és így tovább. Nem csoda, hogy engem, aki írói ambíciókkal rendelkezem, vagy legalábbis mindenképpen valami magyarral foglalkozó dolgot szeretnék csinálni, nem vagyok valami népszerű. A tanulmányi eredményemmel is folyton gond van, pedig nem vagyok rossz tanuló, de matekból és fizikából sosem tudok olyan jól teljesíteni, mint a család többi tagja. Ha meg megemlítem, hogy magyarral szeretnék foglalkozni, akkor meg azonnal azt kérdezik, hogy csak nem jogász szeretnék lenni?! (Hát nem!)
Ezenkívül én vagyok az egyetlen tizenéves a családban, így vagy unatkoznom kell a felnőttekkel, és olyan témákról beszélgetnem, amíg egyelőre nem érdekelnek, vagy éppen a kicsiket pesztrálnom. Ha tehetem, a gyerekekkel vagyok, ők szinte mindig jobb társaságnak bizonyulnak, mint a felnőttek.
4. Főzés
Alapjáraton fogalmam sincs arról, hogyan állok a főzéssel. Szeretem is, meg nem is. Semmi izgalmasat nem találok benne, és sajnos sem a mesteri tányérkompozíciók, sem pedig az ízek tánca nem tud meggyőzni erről, pedig a Konyhafőnök meg az egyebek már megtanították nekem a szaknyelvet...
Karácsonykor hihetetlenül bosszantónak találom, hogy mindenki a főzéssel foglalkozik. Hatalmas kupival jár az egész, és nagy fáradság is, elvégre sokszor húsz személyre elegendő sütit meg kávét kell készíteni. Na, ez aztán nem kis munka.
5. Az időjárás
Nem általánosan a karácsonyra vonatkozik a dolog, de azért egy kicsit mégis. Arra gondolok, hogy egyszerűen kevés a hó. Kicsiként ki tudtam menni a kertbe és építhettem hóembert. Ma már arra sincs elegendő hó, hogy egy apró golyót gyúrjak belőle. Szerintem ez szomorú. A karácsonyt annyival fel tudja dobni az a néhány centi fehér lepel, még akkor is, ha nem tart k tovább... Viszont ez az, ami ellen nem tudunk tenni, legalábbis egyik napról a másikra nem változtathatunk meg semmit. De most inkább nem megyek bele a környezetvédelem témakörébe.
Ez lett volna az én listám. Ti miért nem szeretitek a karácsonyt? Mik azok a dolgok, amik megőrjítenek titeket? Véleményeiteket, gondolataitokat, észrevételeiteket írjátok meg kommentben!
Üdv: Kriszti :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése