Sziasztok!
Mivel eddig olyan kevés könyves bejegyzést hoztam, gondoltam ismételten írok nektek egy ajánlót. Azt hiszem, könnyebb lett volna könyves blogot indítani ahelyett, hogy most lassan azzá alakul át az oldal. Késő bánat, eb gondolat. Ha kíváncsiak vagytok egy izgalmas, humoros és mindenek felett lebilincselő történetre, olvassátok tovább a bejegyzésemet :)
Információk
Az író
Graeme Simison ausztrál író. Első könyve, A Rosie projekt megnyerte a 2012-es Victorian Premier's Unpublished Manuscript Awardot.
A könyv
Eredeti cím: The Rosie Project
Korhatár: 10+
Szemszög: E/1
Műfaj/Kategória: romantikus, humoros
Kiadó: Libri
Eredeti kiadás éve: 2013
Magyarul megjelent: 2014
Fordította: Sziklai István
Ár: 3990 Ft
Oldalszám: 400
Molyértékelés: 92% (277 szavazat)
Fülszöveg:
>> „Egész életemben azért kritizáltak, mert állítólag nincsenek érzelmeim – mintha ez valami végzetes hiányosság lenne." Don Tillman, az Asperger-szindrómás, furcsa, mégis elbűvölő és igen sikeres genetikusprofesszor számos kudarc után arra a következtetésre jut, hogy agya nincs romantikára „drótozva", noha szerinte logikusan „nők széles skáláját kellene vonzania". Ám amikor idős szomszédasszonya, Daphne meggyőzi, hogy értékelje át a lehetőségeit, Don a maga rendezett, tényekre építő módján belefog a feleségprojektbe. Kidolgoz egy kérdőívet, amelynek segítségével megtalálhatja a tökéletes társat: azt a megbízható, absztinens, nem dohányzó nőt, aki beleillik fegyelmezett életébe… A Rosie-projekt egy végtelenül szórakoztató utazás az enyhén autisztikus Don világába, aki egyszerre kacagtató és szívszorító csetlés-botlása során többet tud meg önmagáról, mint amennyit valaha lehetségesnek gondolt. Graeme Simsion új-zélandi születésű ausztrál író megható és ironikus regénye immár több mint 40 országban ejti rabul a humoros kalandokra éhes olvasókat.<<
A sorozat további kötetei: Rosie update (Don Tillman 2.)
A véleményem
A Rosie projekt minden szempontból jó könyvnek tűnt: kemény fedeles, ízléses, figyelemfelkeltő borítójú könyvecske, súlyra kissé talán nehéz, de még elfogadható. A fülszöveg megkapó, tényleg jól megfogalmazott, tömör, ráillik a történetre. A téma megint csak remek: okos, szociálisan alulfejlett férfiegyed keres magának hasonlóan intelligens, társasági életre alkalmatlan személyt, lehetőleg az ellenkező nem képviselői közül. Igen, ez minden bizonnyal egy érdekes történet lesz.
"Felteszem, hogy egynél több nő is megfelel majd a kritériumoknak, csak éppen olyan ez, mint csontvelődonort keresni. Nem regisztrálnak elegen."
Hogy pontosabban jellemezzem a könyvet, szeretném, ha mindenki egy kicsit átugrana az Agymenők univerzumába. (Hogy micsoda? Nem ismered az Agymenőket? Hát az meg hogy a fenébe... Mindegy. Nincs jelentősége. Fuss gyorsan, és nézz meg egy részt, hogy képbe kerülj!) Adott ugyebár Sheldon, aki elméleti fizikus és feltételezhető, hogy Aspergeres (bár a készítők nem ismerték el). A Jim Prasons által nem mellesleg zseniálisan alakított karakter egyik legfőbb ellentéte a nőnemű, laza, férfias, kissé szabados Penny, aki pincérnőként dolgozik. Megvan? Oké. Akkor most képzeljétek el, hogy összejönnek, azaz Shenny Leonard-öt és Amyt kiejtve a játszmából valósággá válik. Él a kép a fejetekben? Remek. Ez a könyv pontosan olyan.
Simison (akinek a keresztnevét akkor sem fogom rendesen kiejteni, ha belehalok a kínlódásba) ügyesen érzékeltette a leírásokkal és az újra és újra előjövő listákkal, hogy mennyire távol áll Don az átlag ember gondolkodásától. Az egy dolog, hogy racionalista, és ez a szókészletét is alaposan átformálja, de az érzelmekkel való harcát már ennél nehezebb bemutatni. Az írók sokat küszködnek azzal, hogyan jelenítsenek meg egy-egy hétköznapi vagy éppen átlagon felüli érzést, azonban belegondolt már bárki abba, hogy milyen bonyolult lehet anélkül szemlélni a világot, hogy meg akarnád fejteni mások arckifejezését? Hogy ne legyen egyértelmű, ha valaki aggódik vagy ne tudd megkülönböztetni a hangsúlyokat? Nem egyszerű így élni és leírni sem gyerekjáték. Simison viszont ügyesen mutatta be ezt, és szerencsére Don karakterfejlődése sem vált hiteltelenné.
"A legtöbb betegség alapjai ugyanis megtalálhatóak a DNS-ünkbe, noha sok esetben még nem fedeztük fel ezeket. Én például a májzsugor kialakulásának genetikai hajlamával foglalkozom, ebből következően munkaidőm java részét egerek leitatásának szentelem."A könyv üzenetével kapcsolatban azonban volna egy-két megjegyzésem. Először is tetszik az, hogy az író megmutatja, hogy bárki változhat, ha van benne elég akaraterő és van valaki, aki mellette áll, ösztönzi őt. Szerintem ez egy tök klassz dolog. Ugyan van egy csomó minden, amiben nem kell változtatnunk magunkon, magunkban, nem baj az, ha azt érezzük, nem sorsszerű hiba az, hogy hiszékenyek vagy éppen rosszindulatúak vagyunk. Azt viszont nem helyeslem, hogy akár az a tanulság is leszűrhető ebből az egyébként kellőképpen humoros és megindító történetből, hogy ahhoz, hogy szerelembe ess és megszerezd a vágyott felet, változnod kell. A kompromisszum minden kapcsolat fő komponense, de tényleg gyökeres változásokon kell átesned ahhoz, hogy boldog házasságban élhess?
Ki olvassa el?
- aki kedveli a választékos, tudományos stílust
- aki bírja az Agymenőket
- aki bírja a humort
- akinek elege van a nyálas szerelmi történetekből
- aki bírja az Agymenőket
- aki bírja a humort
- akinek elege van a nyálas szerelmi történetekből
" - Don, jól vagy? Felmehetünk?
- Késő.
Claudia hangján érződött, hogy rátört a pánik.
- Don, mit csináltál?
- 10:31 van. Késő ahhoz, hogy látogatókat fogadjak."
Köszönöm, hogy elolvastátok a bejegyzésemet :) Ti ismertétek ezt a könyvet? És az Agymenőket? Mit gondoltok az ésszerű szerelemről? Nem úgy hangzik ez, mint egy oximoron? Véleményeiteket, gondolataitokat, észrevételeiteket írjátok meg kommentben!
Üdv: Kriszti :)
Üdv: Kriszti :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése